Nagyon kevés olyan ügy van ma az európai politika asztalán, amelyik nem kapcsolódik a koronavírus-járványhoz, akár a folyamatban lévő védekezés, akár a jövőbeli következmények enyhítése terén. Az elmúlt bő egy hét eseményei alapján két témát lehet említeni, amelyek ettől eltértek: az egyik a volt szovjet tagköztársaságok és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatáról szól, a másik pedig arról, hogy az uniós országok jóváhagyták a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával.
Nem támogatta az ellenzék, nem került most napirendre a „túlhatalomtörvény" | Magyar HangAz előbbieken kívül azonban még egy ügy került elő: a magyar felhatalmazási törvény, különös tekintettel arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úgy próbálta hétfőn elfogadtatni a jogszabályt – egyelőre sikertelenül –, hogy korlátlan felhatalmazást kért határozatlan időre. Az Európai Bizottság szokásos szerdai ülésén is napirendjére tűzte a kérdést, és – konkrét tagállam nevének említése nélkül – úgy foglaltak állást, hogy minden, a válsággal kapcsolatos rendkívüli intézkedésnek szigorúan arányosnak és időben korlátozottnak kell lennie, valamint ezen döntéseknek összhangban kell lenniük a nemzetközi és az európai joggal, különös tekintettel az emberi jogokra.
Christian Wigand szóvivő annyit tett hozzá, hogy konkrétan a magyar helyzet komoly aggodalmakat vetett fel az elmúlt napokban, és Brüsszelben szorosan figyelemmel követik az eseményeket. Az Európai Bizottság egyébként a már elfogadott jogszabályokat minden esetben megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e az európai jognak. Ha úgy ítélik meg, hogy nem, akkor párbeszédet kezdeményeznek az adott kormánnyal, ennek eredménytelensége esetén kötelezettségszegési eljárást indítanak, amelynek végén az Európai Bíróság mondja ki a végső szót.
A felhatalmazási törvény az Európai Parlamentben (EP) is kiverte a biztosítékot, az Állampolgári Jogi- Bel- és Igazságügyi Bizottság elnöke, valamint liberális és szociáldemokrata EP-képviselők is arra kérik az Európai Bizottságot, hogy vizsgálják meg a felhatalmazási törvényt. A magyar kormánypárt részéről először Kósa Ádám, majd Deutsch Tamás fideszes EP-képviselők írtak levelet a többi képviselőnek, amelyben azzal érveltek, hogy a magyar törvénytervezet mindenben megfelel a jogállamiságnak és „gyalázatos”, hogy a járvány közepette az EP politikusai gonosz pártcsatározásokban vesznek részt.
A felhatalmazási törvényt a napokban bírálta már az Európa Tanács emberi jogi biztosa, és ugyanezen testület Parlamenti Közgyűlésének elnöke.
