A vírus különféle tárgyakon való túlélése újra és újra előkerül, a válasz jelentőségét pedig alig lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen a fertőzés egyik módja, ha a felületről a kezünkre, majd onnan az arcunkhoz nyúlva, a szervezetünkbe kerül.
Amíg úton vagyunk próbálunk semmihez sem hozzányúlni, és amint hazaérünk, kezet mosunk, ezzel csökkenthető a fertőzés kockázata. A mindennapok során, még karanténban sem elkerülhető azonban, hogy különféle tárgyakkal érintkezzünk. Csomagot kapunk, ételt rendelünk, a bevásárolt termékeket pakoljuk ki, levelet bontunk fel és így tovább. Ezekben az esetekben vajon mekkora eséllyel találkozhatunk vajon a vírussal?
Hetekig észrevétlenül terjedhetett a koronavírus Olaszországban? | Magyar Hang
Sokáig ismeretlenül terjedhetett a koronavírus Olaszországban. A Repubblica hétfőn megjelent cikke még korábbra teszi az első beteget, mint eddig hitték, egészen januárra, vagy talán tavaly év végére. A járvány terjedésének modellezéséhez és a valós fertőzöttség megbecsüléséhez, a megfelelő intézkedések meghatározásához alapvető kérdés, hogy ki volt az első beteg, hogy kezdett terjedni a vírus.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint kicsi az esélye, hogy egy levél vagy csomag kibontása miatt kerülne a szervezetünkbe a vírus. Emiatt a távolról, akár Kínából rendelt szállítmányok esetében sem kell arra gyanakodnunk, hogy megfertőződhetünk, ha megérintjük. Több szakember ugyanakkor arra figyelmeztet, a biztonság kedvéért, minden csomag felbontása után mossunk kezet alaposan.
Ugyanígy fontos, hogy a vásárolt termékeket fertőtlenítsük. Müller Cecília egy korábbi sajtótájékoztatón például arról beszélt, hogy bár nem kell félni a termelői piacokon vásárolt termékektől, a tojást azért érdemes hipós vízben áztatni, hogy a kórokozók elpusztuljanak. Bár azt is mondta, hogy a tárgyakon nagyon rövid ideig marad meg a vírus, gyorsan kiszárad. Fémtárgyakon – szavai szerint – szinte perceken belül elpusztul, de van olyan, ahol órákig életképes maradhat.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Diamond Princess nevű óceánjárón 17 nappal azt követően, hogy az utasok elhagyták, a szakemberek rábukkantak a vírusra különféle tárgyakon. Ez azt sejteti, hogy a nagyon rövid idő helyett hetekig megmaradhatnak. A brit The Guardiannek nyilatkozó epidemiológus, Julia Marcus azonban hangsúlyozza, az amerikai járványügy (CDC) által talált vírus valóban 17 napot kibírt, de ez nem bizonyítja, hogy fertőzni is képes lett volna. Mindössze a kórokozó egyik összetevőjét fedezték fel, ám a vírusnak több komponensre szüksége van ahhoz, hogy az emberi szervezetre nézve káros folyamatokat indítson el.
Julia Marcus ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a jelenlegi tudásunk szerint valószínűbb, hogy egy fertőzött személlyel történő közeli kapcsolat miatt kapjuk el a betegséget, mint az, hogy a kórokozóval szennyezett felületről jut a szervezetünkbe a vírus. Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológusa azonban ugyanabban a cikkben rá is cáfol erre – és Müller Cecíliára is. Szerinte a vírus bizonyos tárgyakon, mint például a műanyag és a fém, napokig is túlélhet, és fertőzhet tovább.
Mit csinálnak jól? Szingapúrban nem öli meg a koronavírus az orvosokat | Magyar Hang
Az új koronavírus világszerte szedi áldozatait a fertőzésnek különösen kitett egészségügyi személyzet körében is, pedig most különösen nagy szükség lenne a szakértelmükre és jelenlétükre. Szingapúrban - ellentétben más országokkal - az elmúlt években nem építették le az egészségügyi tartalék kapacitásait, sőt, rendszeresen szimuláltak vészhelyzeteket a kórházakban.
A Harvard Egyetem honlapján található tájékoztató szerint az új koronavírus négy órán keresztül élhet meg a rézen, egy egész napot a kartonpapíron, és két vagy három napig is bírhatja a műanyagon vagy fémfelületen. Hozzáteszik azonban, hogy nagyon sok mindent nem tudunk még a kórokozó természetéről, így azt sem, hogy milyen hatással van rá a meleg, a napfény, vagy a hideg. Ezért a túlélési idejéről sem lehet semmi biztosat kijelenteni.
– Az, hogy a kísérletben alkalmazott kiindulási vírusmennyiség mellett, laborkörülmények között 72 óra után még ki lehetett mutatni a vírus fertőzőképességét, nem azt jelenti, hogy egy fertőzött ember látogatása nyomán éppen ennyi ideig áll fenn a felületekről való megfertőződés kockázata – hangsúlyozta a Válaszonline-nak adott interjújában Müller Viktor biológus, az ELTE TTK Biológiai Intézetének vírusok kutatásával foglalkozó tudományos munkatársa.
A koronavírussal kapcsolatos kérdésekre a magyar kutatók által elindított és szerkesztett Koronavírus kisokos oldalon is választ találhatnak.
