Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja, az MKT elnöke a Növekedés.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy jó az esély egy V-alakú válságra, azaz drasztikus visszaesést követően gyorsan kilábalhat a gazdaság a válságból.
Szerinte a munkahelyek válságok alatti megőrzésének talán leghatékonyabb – és már több esetben bizonyított – módszere a rövidített munkaidő-program, amelynek keretében a munkavállalók, a munkáltatók és a költségvetés megosztja egymás között a terheket. Arra viszont nem vállalkozott, hogy a kormány ezzel kapcsolatos elképzeléseit megtippelje.
El kell engedni a hiánycélt
Úgy véli, a 2020-as költségvetés átszabásakor a hiánycélt el kell engedni, és 2020-ban le kell mondani az államadósság korábbi dinamika szerinti csökkentéséről, majd hozzáteszi: a kérdés csak az, hogy a hiánycél 3 százalékra emelése nyújt-e elegendő mozgásteret a szükséges intézkedések megtételére, és ha nem, meddig lehet a hiánnyal elmenni úgy, hogy az ne eredményezze az adósság kezelhetetlen növekedését.
Kis nyitott, a globális termelési láncokba integrálódott gazdaságként Magyarországnak fokozottan számolni kell a munkanélküliség érzékelhető átmeneti növekedésével. Annak kezelése kapcsán jónak tartaná az álláskeresési ellátás 3 hónapról 6, esetleg 9 hónapra való átmeneti kiterjesztését, a START munkaprogram előirányzatának megemelését, új állami beruházások indítását, esetleg a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos állományának átmeneti (1, esetleg 1+1 éves) növelése átlagbér fizetése mellett.
Nagyobb fokú önellátásra van szükség
Miután a szálloda-és vendéglátóipar a járvány után is csak nehezen talál majd magára, a közgazdász szerint érdemes lenne megfontolni többek között az ágazat részére biztosított járulékkedvezmények év végéig történő meghosszabbítását, az üzleti turizmus támogatását, a reprezentációs adó átmeneti eltörlését vagy csökkentését.
A járvány tanulságai alapján a gazdaság újraindulását követően a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban törekedhetünk a minél nagyobb fokú önellátásra. A valamikor nagy hagyományokkal rendelkező orvosi műszergyártást is érdemes lenne fejleszteni, de az informatika terén is úgyszólván kimeríthetetlenek a lehetőségek, úgy a szoftver-, mind a hardverfejlesztés tekintetében.
