G7: Kormányközeli cégek lehetnek a válság nyertesei

G7: Kormányközeli cégek lehetnek a válság nyertesei

Matolcsy György és Orbán Viktor a nemzeti tőkésosztály létrehozásán dolgozik (Fotó: Reuters/Balogh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Beindul egy jelentős vállalati visszavásárlási hullám, amelynek révén hazai tulajdonba kerül vissza egy sor, korábban külföldi befektetők által lefedett terület – írja a G7.

A gazdasági portál cikke szerint Matolcsy György jegybankelnök a minap arról beszélt, hogy a koronavírusjárványt követően ez lesz a 2020-as évek egyik új lehetősége a magyar gazdaság számára. Bár nem teljesen egyértelmű, hogy a jegybank elnöke milyen területekre gondolt, a várakozásai rámutatnak a mostani krízis egy valóban fontos középtávú következményeire.

A hirtelen összeomlás miatt megroppanó cégek ugyanis világszerte, így itthon is leértékelődnek, és így felvásárlási célponttá válhatnak. A vevők olyan vállalatok lehetnek, amelyek ilyen helyzetben is tudnak készpénzt mozgósítani. Jelenleg Magyarországon ez leginkább azokra a cégekre jellemző, amelyek főleg a jó kapcsolataik révén szerzett állami megbízásaiknak köszönhetik az üzleti sikert.

A Matolcsy György által megfogalmazott gondolatmenet azért is figyelemreméltó, mert ilyen kormányzati törekvés már lassan tíz éve van jelen, és az erőfeszítést átütő siker koronázta. Orbán Viktor évekkel ezelőtt maga jelentette be, hogy négy szektorban, az energetika, a média, és a kiskereskedelem területén illetve a bankszférában magyar tulajdoni többséget akar.

Ezek nagy részében lényegében minden mérőszám szerint meg is valósult a miniszterelnök elvárása. A médiában olyan központosítás történt, amivel messze átlépte a szektorban a kijelölt 50 százalékot a magyar arány, és főleg a kormányközeli vállalkozók terjeszkedésének eredményeként jelentős volt ebből a szempontból a növekedés az energia- és a pénzügyi szektorban is. Az egyetlen kivétel a kiskereskedelem, ahol épp ellentétes trend volt a jellemző: a kormány nem tudott akkora hátszelet adni a magyar szereplőknek, hogy versenyképesek legyenek, ezért – főként a német diszkontláncok előretörésével – inkább a multik erősödtek. Kérdés, hogy a járványügyi alapba fizetendő 36 milliárd forint – amelyről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter számolt be az április 4-i Kormányinfón – mennyire viseli meg a multinacionális kereskedelmi láncokat.

Gulyás Gergely: Bruttó félmilliós plusz juttatás az egészségügyi dolgozóknak „valamikor nyár elején" | Magyar Hang

Járványügyi alapot hoz létre a kormány a koronavírus elleni védekezés költségeinek fedezésére - jelentette be a kormányinfón Gulyás Gergely. A minisztériumoktól csoportosítanak át forrásokat, de az alapba be kell majd fizetniük a pártoknak az állami támogatásuk felét, a bankoknak összesen 55 milliárdot, ide kerül a multikra kivetett különadó, illetve az önkormányzatoknak a a gépjárműadóból befolyó összeget is oda kell adni.