Ha egy mondatban kellene összefoglalni véleményemet, akkor azt mondanám, kevés konkrétum, hiányoznak a hangsúlyok. Alapvetően politikai bejelentés volt, valamilyen távoli felelősökre való mutogatás. Azt az érzetet kelti, mintha csak a magyarokat érintené a koronavírus-járvány – nyilatkozta a Magyar Hangnak Bod Péter Ákos közgazdász, akadémikus.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint kevés a konkrétum, mert nagy számokat említett ugyan a miniszterelnök – például 450 milliárd forintot szán munkahelyteremtésre –, de egy olyan időszakban teszi ezt, amikor azt sem tudjuk, a válság után milyen összetételű lesz a kereslet és a kínálat. Egy biztos, olyan nem lesz, mint a válság előtt volt. Ezért most felesleges munkahelyeket teremteni.
Komolyabb programot vártak
– Ezzel szemben megőrizni kellene a munkahelyeket, hogy ne szaladjanak szét az elbocsátott munkások, mert így nehéz lesz újraindítani a gazdaságot. Illetve a munkavállalókat, cégeket alkalmassá kell tenni arra, hogy amikor újraindul a gazdaság, dinamikusan tudjanak alkalmazkodni az új helyzethez, az új kihívásokhoz. Ebben a tekintetben üdvözlendő a beígért bérátvállalás, bár annak mértékét még nem tudni. Ugyanakkor túlzás magyar megoldásnak nevezni, ahogy a miniszterelnök tette, hiszen Európa szinte minden országában már döntés született erről. Úgy tűnik, a befektetők sem elégedettek a bejelentéssel, valamilyen komolyabb csomagra vártak, hiszen a forint árfolyama azonnal jelentősen gyengült.
Orbán Viktor: Rövidített munkavégzésnél készen állunk a bérköltségek egy részének átvállalására | Magyar Hang
Ötpontos gazdaságvédelmi akciótervet jelentett be hétfőn délben Orbán Viktor miniszterelnök. Ennek része a 13. havi nyugdíj négy részletben történő visszaállítása a következő években és bizonyos esetekben a bérek egy részének átvállalása a munkáltatóktól. Ez utóbbiról konkrétumok egyelőre nem hangzottak el.
– Ugyanakkor hiányolom, hogy a szociális helyzetre alig reagált a miniszterelnök. Azt legfeljebb a 13. havi nyugdíj fokozatos visszavezetése érintette. Ennél sokkal többre lenne szükség – tette hozzá a szakember. Egyébként is hibásnak tartja azt az elképzelést, hogy bármit is segít a jelenlegi helyzetben, ha majd 2021 februárjában egyhetes nyugdíjösszeget juttatnak annak a széles társadalmi rétegnek, amely folyamatosan finanszírozza a költségvetést az által, hogy minden évben utólagosan kapja meg az infláció miatti nyugdíjkiegészítést. Most sokkal fontosabb lenne a családi pótlék emelése, illetve a nyugdíjak azonnali korrekciója, hiszen ezek nagymértékben emelnék a keresletet, növelnék a vásárlóerőt – emelte ki a közgazdász-professzor. – Egy szóval nincs fókusza a tervezetnek. A jelenlegi helyzettel nem adekvát sem a munkahelyteremtés, sem a cégek beruházásának megkönnyítése, a munkahely megőrzésére kellene a hangsúlyt fektetni.
Meg kellene szabadulni a kártékony projektektől
Róna Péter közgazdász sem elégedett a hétfő délben csupán 5 perces tájékoztató keretében ismertetett gazdaságvédelmi akcióterv második szakaszával. Úgy gondolja, a kormánynak világosabban kellene látni a feladat mértékét, mert a pillanatnyi állapot szerint a gazdaság visszaesése nagyobb lesz mint tíz százalék. Ha pedig így van, akkor a most bejelentett program teljesen elégtelen.
A kormánynak világosabban kellene látni a fiskális és a monetáris eszközök közötti különbséget is. Valójában nincs is fiskális mozgástere, ezért át kellene alakítani a büdzsét, s ha ez olyan kártékony projektek, mint például a Budapest–Belgrád vasútvonal feladását eredményezné, akkor egy produktívabb gazdaság irányába mozdulhatnánk el, de ez nem látszik.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint sem sokat tudtunk meg a nagy tervekről. – Homályosan látszik az irány, ami jónak tűnik, de meg kell várni a részleteket, és azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mit tesz még hozzá – mondta lapunknak a szakember. Korábban elhangzott, hogy az akcióterv három szakasza összesen 18-22 százaléka (ez mintegy 10 ezer milliárd forint lehet) lesz a GDP-nek, és ebbe beleértik a jegybank programjait is. A csomag mérete hasonló a más országok által bejelentett programokéhoz, ebben nincs hiba, de az egész nem túl transzparens.
Elkésett a kormány
– Az örvendetes, hogy rövidített munkavégzés esetén a kormány készen áll átvállalni a bérköltségek egy részét, de szerintem már elkéstünk vele – tette hozzá Virovácz. Ezt a gazdaságvédelmi akcióterv első lépcsőjében kellett volna bejelenteni, hiszen a hivatalos számok szerint is legalább 30 ezer ember vesztette el már az állását, s mire a mostani intézkedések életbe lépnek, lehet, hogy 50 ezren cvagy még többen lesznek munka nélkül, és rajtuk nem segíti ez az intézkedés. S persze azt sem tudjuk, hogy a bértámogatás mekkora mértékű lesz.
A kormány által állandóan sulykolt munkahely-teremtés is fontos dolog, de nem biztos, hogy ezt úgy kell elérni, hogy beruházáshoz kötik mintegy 450 milliárd forint kiosztását. Ami egyébként sem hat túl nagy összegnek, ráadásul nem tűnik túl életszerűnek beruházási programot hirdetni, amikor számos, a koronavírus-járvány miatt bajba került cégnél egyáltalán nincs is bevétel. Arról sem mondott sokat a kormányfő, hogy a kiemelt ágazatok – a turizmus, az egészségipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az építőipar, a logisztika, a közlekedés, a film- és a kreatív ipar – milyen intézkedésekre számíthatnak. Alapvetően a turizmus, az egészségipar és az építőipar szenvedte el a legnagyobb csapást a járvány miatt, ezért helyes, ha támogatja őket az állam – kérdés, hogy hogyan.
Bár elsőre nagyvonalúnak tűnik, abból se lehet sokat kihámozni, hogy mit jelentenek azok a kamat- és garanciatámogatott hitelek, amelyeket a magyar vállalkozásoknak biztosít a kormány, több mint 2000 milliárd forint értékben.
Önmagában az sem értelmezhető, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv keretében az idei egy százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt a kormány 2,7 százalékra emeli. Virovácz szerint talán szerencsésebb lett volna ezt nem előre beharangozni, hiszen nem tudjuk még, mennyit fog zuhanni a gazdaság. Nem látjuk a mögöttes feltételezéseket, mindenesetre él a gyanú, hogy három százaléknál nagyobb deficittel fogjuk befejezni az évet.
– Az akcióterv egészéről leválasztanám a 13. havi nyugdíj visszaépítését – mondja a szakember. A bejelentés szerint 2021 februárjában a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok egyheti nyugdíjat fognak kapni és ez történik 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is. A szakembernek úgy tűnik, hogy egyszeri kiegészítést kapnak a nyugdíjasok, négy évre elosztva. Vagyis nem épül be az időskori juttatásokba a 13. havi rész, de ez amúgy is fenntarthatatlan lenne. Végső soron úgy tűnik, hogy valójában nem sok új pénzt szórna a kabinet, de ne feledjük, hogy még jöhet egy harmadik fázis – összegezte a közgazdász.
