Sokan legyintettek a koronavírus-járványra, mondván csak egy kicsit súlyosabb influenza, Donald Trump amerikai elnök is többször hisztériának minősítette a fertőzéstől való félelmet, az olaszországi helyzet azonban mindenkit gyorsan kijózanított. Ott a regisztrált betegek közel 10 százaléka esett áldozatul a járványnak, a tömeges fertőzések pedig sokszorosan túlterhelték a kórházakat. Mindez nem sokkal később Spanyolországban is megismétlődött, az Egyesült Államokban pedig mára átlépte a 400 ezret a fertőzöttek száma, és Anthony Fauci, az allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó országos intézet igazgatója szerint akár 200 ezer áldozata is lehet a vírusnak Amerikában. Németországban, ahol szintén folyamatosan nő a fertőzések száma, a halálozási arányt sikerült alacsonyan tartani. Magyarországon 895 regisztrált betegre 58 áldozat jut, ez 6,4 százalékos arány, több mint háromszorosa a német adatoknak, és az egyik legrosszabb mutató európai összevetésben. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű.
A járvány kétségkívül legkegyetlenebb része az áldozati statisztika. Számokkal szembesülünk csupán, és ahogy ezek nőnek, egyre kevésbé látjuk az adatok mögött az embereket, azokat a zömében idős, súlyos betegségekkel küzdő embereket, akik életüket vesztik a fertőzés miatt. Mindannyiunk kötelessége vigyázni a veszélyeztetettekre, akik számára végzetes lehet a betegség. E tekintetben mégis van némi értelmük a statisztikáknak, hiszen akár egy társadalom együttműködéséről, az egészségügyi rendszer állapotáról is tanúskodhatnak. Így még akkor is megéri talán összevetni a különféle adatokat, ha a járvány minden országot másként érint, mások a körülmények, az intézkedések, és az eljárásrend is változó lehet.
Koronavírus: újabb 11 ember halt meg Magyarországon | Magyar Hang
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 895 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 11 beteg, többségében idős emberek (egyikük 49 éves). Ezzel 58 főre emelkedett az elhunytak száma. 94 fő pedig már gyógyultan távozott a kórházból - közölte az operatív törzs szerda reggel.
Az összehasonlítás ugyanakkor meglepő eredményekhez vezethet. Ha például abból indulunk ki, hogy Ausztráliában eddig 6010 regisztrált beteget tartottak számon, és közülük összesen 50-en vesztették életüket, vagyis közel hétszer annyi betegre nyolccal kevesebb beteg jut, akkor úgy tűnhet, Magyarország nem áll túl jól a járvány elleni harcban. De például Chilében is majdnem hatszor annyian betegedtek meg eddig, mint nálunk, és 43 áldozatot szedett a vírus. Ha a környező országok adatait nézzük, egyedül Románia közelíti meg a magyar halálozási arányt, de még ott sem éri el az 5 százalékot.
Rögtön változik a kép azonban, ha a lélekszámhoz viszonyítjuk az áldozatok számát. E tekintetben Magyarország – ahogy arról Müller Cecília tiszti főorvos is többször beszélt – a középmezőnyben található. Vagyis máshol többen vesztik életüket a teljes lakosságra vetítve, mint nálunk. Ha így van, mivel magyarázható a regisztrált betegekhez viszonyított rendkívül magas halálozási arány?
Erre talán választ adhat a német járványkezelési módszer sikere. A New York Times a hétvégén alaposan kielemezte, mit csinál jobban Németország. Megállapításuk szerint a siker egyik kulcsa a gyors felismerés, amelyre a széles körű tesztelés ad lehetőséget. A betegek így még azelőtt eljuthatnak a kórházba, hogy jelentősen romlana az állapotuk, így nagyobb eséllyel vehetik fel a harcot a vírussal. A tesztelést pedig valóban nagyon komolyan veszik, heti akár 100 ezer vizsgálatot is elvégeznek. Ezen kívül a fertőzöttek lehető legtöbb kontaktját felkutatják, és őket is tesztelik. Eddig a módszer minden ország számára követhető, a kórházi kapacitás tekintetében azonban alig versenyezhet bárki is Németországgal, ahol 100 ezer emberre 34 lélegeztetőgép jut, amíg például Olaszországban 12, Hollandiában pedig 7.
A megoldás tehát ismét a tesztek számában keresendő. Ha nem állítjuk, hogy ennyivel felelőtlenebbek vagyunk más országoknál, és az egészségügyi rendszerünk is ennyivel rosszabb állapotban van, csak arra gondolhatunk, hogy nagyon kevés tesztet végeznek el a hatóságok. Vagyis a regisztrált betegek száma meg sem közelíti a valóságot. Erre Orbán Viktor miniszterelnök is utalt már, és Müller Cecília is folyamatosan ezt hangsúlyozza.
Berobban a járvány? Mi ez, ha nem rémhírkeltés? | Magyar Hang
Nem vagyok sem virológus, sem epidemiológus, sem infektológus, csupán egy átlagos állampolgár, aki igyekszik betartani a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett szabályokat, az operatív törzs ellentmondásos kommunikációja azonban nem könnyíti meg a dolgomat. És itt elsősorban nem arra gondolok, hogy vajon mindenképpen hordjunk-e maszkot, ahogy azt a Szent László Kórház infektológus főorvosa, Szlávik János mondja, vagy Müller Cecília tiszti főorvos ajánlását követve csak akkor, ha betegek vagyunk?
Ám hiába mondta el Orbán Viktor többször is, hogy a járvány megfékezésének nincs anyagi akadálya, és minden eszközből elegendő áll rendelkezésre, úgy tűnik, a laborvizsgálatok esetében mégis ez a helyzet. Amíg Magyarországon 1 millió lakosra valamivel több mint 2600 teszt jut, addig ez a szám Izlandon 85 ezer, Norvégiában 21 ezer, Észtországban 18 ezer, Szlovéniában 14,5 ezer, Ausztriában 13,5 ezer, Csehországban 9 ezer, és Szlovákiában is több mint 3 ezer. Ha pedig a halálos áldozatok számában nagyjából megegyező, tömeges tesztelést végző országok adatait összevetjük a magyar mutatókkal, azt találjuk, hogy 4 és 8 ezer közötti regisztrált beteget tartanak nyilván. Vagyis 5-10-szer annyit, mint Magyarországon.
A szakértők folyamatosan hangsúlyozzák természetesen, hogy az összevetések csalókák lehetnek, az azonban tény, hogy azok az országok, ahol látványosan sok tesztet végeznek, immár jellemzően a járvány miatti szigorú szabályozások lazításán gondolkodnak. Izlandon teljesen sosem állt le az élet, Norvégiában az egészségügyi miniszter a napokban közölte, hogy felülkerekedtek a víruson, de a balti államokban és Csehországban is jelentősen visszaesett az új fertőzöttek száma, így ott is a karantén felülvizsgálatára készülnek. Ha mindehhez még hozzávesszük a tömeges tesztelést elsőként alkalmazó Dél-Koreát, ahol szintén sikerült megfékezni a járványt, talán nem túlzás kijelenteni, hogy a siker kulcsa valóban a minél nagyobb számú laborvizsgálat.
Mindeközben itthon az operatív törzs napi sajtótájékoztatóin állandó témává vált, hogy berobbanhat a járvány a fővárosban, és hogy egyre többen szegik meg a karantén szabályait.
