Az előrelátás, felkészültség és elővigyázatosság alighanem a legfontosabb erények egy járvány elleni küzdelemben. E tekintetben a kórházi kapacitás bővítése mindenképpen indokoltnak tűnik, hiszen ahogy Müller Cecília tiszti főorvos fogalmazott, a járványgörbét sikerült ugyan eddig ellaposítani, de a legrosszabb forgatókönyvre kell készülni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormány a 60 ezer magyarországi kórházi ágy 60 százalékát felszabadítaná. Minderről Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője írt a Népszava birtokába került levél szerint. Ahhoz azonban, hogy 36 ezer ágyat szabaddá tegyenek, rengeteg fekvőbeteget kell hazaküldeni országszerte. Ha pedig egy intézményvezető nem teljesíti a miniszteri felszólítást, habozás nélkül lapátra teszik, ahogy történt az Cserháti Péterrel, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) főigazgatójával. Az üres ágyakkal tehát nem tréfál a kormány, az eddigi számok, és a környező országok statisztikái alapján azonban nehéz pontosan kitalálni, mi lehet a Müller Cecília által említett „legrosszabb forgatókönyv”.
A kormányzati tájékoztató portál adatai szerint szerdáig összesen 37 326 tesztet végeztek Magyarországon, 1579 fertőzöttet regisztráltak a hatóságok, 134 beteg hunyt el, és 192-en gyógyultak meg. Ez azt jelenti, hogy a tesztek 4,2 százaléka lett pozitív, és a fertőzöttek számához viszonyítva 8,4 százalékos a halálozási ráta (ami az egyik legrosszabb Európában).
Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról beszélt, a járvány csúcsán 7-8000 lélegeztetőgépre lehet szükség. Mindez a 36 ezer kórházi ággyal együtt, figyelembe véve a fenti adatokat, apokaliptikus forgatókönyvet feltételez.
Operatív törzs: A kórházak tartsák be Kásler Miklós utasítását az ágyak felszabadításáról | Magyar Hang
Senki sem kerülhet úgy haza egy kórházból a járvány miatti ágyfelszabadítások eredményeként, hogy később egészségkárosodást szenvedjen – legalábbis erről beszélt az operatív törzs szokásos napi tájékoztatóján Müller Cecília. Az utóbbi napokban számos hír látott napvilágot arról, hogy miután az egészségügyi intézmények ágyainak 60 százalékát szabaddá kell tenni egy esetleges tömeges megbetegedésre készülve, sok idős embert a jövőben otthonában kell ápolnia a családjának.
A statisztikák szerint a betegek 80-85 százaléka tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel vészeli át a fertőzést. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője a közmédia műsorában korábban úgy fogalmazott, a kórházi esetek 10-15 százaléka szorul lélegeztetőgépre. Vagyis ha a miniszterelnök számításait vesszük alapul, 8 ezer lélegeztetőgéppel körülbelül 80 ezer kórházi beteget várhatunk – vagyis a számuk jócskán meghaladná a szabaddá tett kórházi kapacitást –, ami azt jelenti, hogy Magyarországon a járvány csúcsán csaknem félmillió beteg lesz. Mivel azonban eddig, ahogy láttuk, a koronavírus-tesztek alig több mint 4 százaléka hozott pozitív eredményt, a 400-500 ezer fertőzötthöz szó szerint az egész országot le kellene tesztelni.
Müller Cecília ugyanakkor korábban többször is hangsúlyozta, felesleges a tömeges tesztelés, nem segíti a járvány elleni küzdelmet, ha az egész országot tesztelik. És az eddig elvégzett – nemzetközi összehasonlításban rendkívül kevés – tesztből kiindulva valóban nem is tervezik a tömeges laborvizsgálatokat. Ezt erősíti meg Legeza Örs fizikus megrendítő beszámolója is, amelyből kiderül, itthon valóban csak a legvégső esetben kényszeríthető ki a laborvizsgálat a hatóságokból.
Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy vagy sokszorosára emelik a naponta elvégzett tesztek számát, vagy teljesen felhagynak a teszteléssel, és a betegeket anélkül veszik fel a kórházak. Ha ugyanis a napi nagyjából 1500-2000 laborvizsgálattal számolunk, május közepén érhetjük el a 100 ezres tesztszámot, és júliusra duplázhatjuk meg ezt.
Percekig szólt a taps a székesfehérvári kórház kirúgott főigazgatójának | Magyar Hang
A miniszter által menesztett Csernavölgyi Istvánt egy sebtiben összehívott szerdai értekezleten kitüntették a kórház Szent György-emlékérmével is.
Számos becslés született már a járvány várható tetőzése kapcsán. Takács Péter, az Észak-közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő főigazgatója a Család.hu-n úgy fogalmazott, május elején érheti el Magyarország a csúcsot, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter júniusi tetőzéssel számolt, Nepusz Tamás bioinformatikus-kutató az ATV-nek adott interjújában elmondta, várhatóan júliusban tetőzik a járvány.
A laborvizsgálatok jelenlegi ütemével számolva az első esetben – május eleji tetőzéskor – 60-70 ezer elvégzett teszt állna rendelkezésre, ami 2500-3000 regisztrált fertőzöttet jelenthet. Június közepi tetőzés esetén 150-160 ezer laborvizsgálatra 6500-7000 igazolt eset várható, ha pedig július közepén érnénk el a csúcsot, közel 200 ezer teszt és csaknem 8500 fertőzött szerepelne a statisztikákban. Ez utóbbi esetben – még akkor is, ha a csak azokon végzik el a tesztet, akik kórházba kerülnek – 850-900 lélegeztetőgépre lenne szükség, Szlávik János számításait követve.
Nehéz feloldani ezt az ellentmondást. Különösen, ha a környező országok statisztikáit is figyelembe vesszük. Mivel a vírussal kapcsolatban rengeteg még a megválaszolatlan kérdés, az összevetés sem vezethet egyértelmű eredményre, mégsem árt azonban, ha a magyar adatokat olyan országokéval vetjük össze, ahol valóban sok teszt készül, így reálisabb kép alakulhatott ki a fertőzöttek valódi számáról.
Szlovéniában eddig körülbelül ugyanannyi laborvizsgálatot végeztek, mint nálunk. Vagyis a kétmilliós lakosú országban 18 ezer teszt jutott egymillió emberre, ugyanez a szám itthon 3700. Szlovéniában 1248 fertőzöttet regisztráltak eddig, ám az új megbetegedések aránya immár második napja 1 százalék alatt maradt. Csehországban is rengeteg, közel 138 ezer tesztet végeztek eddig, vagyis nagyjából 13 ezret egymillió lakosra, és összesen 6151 beteget találtak, a járvány azonban itt is jelentősen lelassult, 1-1,5 százalék közötti növekedéssel naponta. Lengyelországban ugyan több mint 7400 beteg van, ám a járvány ott is lassul. Szlovákiában is lassulni látszott a fertőzés sebessége, de húsvét után újra megugrott a napi megbetegedések száma, már több mint 860 regisztrált fertőzöttet tartanak számon.
Légszomj | Magyar Hang
Nem állítom, hogy nem ijesztő a koronavírussal egy hónapja küzdő tudós története, ám minden okunk megvan rá, hogy halálosan komolyan vegyük.
Csehországban a kormány arra készül, hogy április 20-tól kezdve fokozatosan újra megnyitják a járvány miatt március közepén bezárt üzleteket, szolgáltatásokat, piacokat és az iskolák. Június elejétől pedig teljes egészében megnyithatnák kapuikat a nagy bevásárlóközpontok és a szállodák is. És Szlovénia, illetve Lengyelország is a korlátozások enyhítésén gondolkodik.
Nem vonhatunk le természetesen messzemenő következtetéseket a környező országok helyzetéből, de talán nem túlzás azt állítani, hogy meglepő helyzet lenne, ha a Csehországban újranyíló plázák mellett nálunk az olaszországi tragédiához hasonló helyzet állna elő.
Tegyük hozzá gyorsan, ha a baljós előrejelzések valódi felkészülést eredményeznek, a legrosszabb forgatókönyvet legkevésbé sem vethetjük a kormány szemére. A tesztelési hajlandóságból következő ellentmondásokat azonban már annál inkább. Főként, ha arra gondolunk, hogy a felkészültség ez esetben azt is jelenti, hogy súlyos betegségekkel küzdő embereket küldenek haza a kórházakból, hogy legyen hely a koronavírussal fertőzöttek számára.
