Kitört a járvány a Szent Imre-kórházban is

Nemcsak idősotthonokat, hanem immár egészségügyi intézményeket sem kímél a koronavírus-járvány: a főváros XI. kerületében található Szent Imre Egyetemi Oktatókórház közel száz fekvőbetegénél mutatták ki a kórt és negyven dolgozó tesztje is pozitív lett – tudta meg a Magyar Hang. Több jel is arra utal, hogy az intézményen belül alakult ki járvány, hiszen az elmúlt hetekben számos osztályon találtak fertőzött betegeket. Közülük legkevesebb tízen meghaltak.

Az intézménytől már egy ideje szivárognak a vírus terjedésével kapcsolatos információk: a Népszava április elején számolt be arról, hogy a Szent Imre-kórház érsebészetén nincs ügyelet, mivel az orvosok és ápolók járványügyi megfigyelés (azaz karantén) alá kerültek. A lap minderről egy az intézmény főigazgatója, Bedros J. Róbert által Müller Cecília országos tiszti főorvosnak írt levél alapján számolt be.

A HVG pedig arról ír e heti számában, hogy a legfrissebb belső számadás szerint 190 koronavírusos fordult meg a Szent Imre-kórházban, közülük 90-nél áll fenn a megalapozott gyanúja, hogy a falakon belül került kapcsolatba a kórral. A lap szerint az első fertőzésgyanús esetek március közepén merültek fel a kórházban, és másfél hét alatt a sebészeti, érsebészeti, valamint a krónikus belgyógyászati osztályon fekvők között is találtak koronavírusos beteget.

A lapunk rendelkezésére álló adatok egybevágnak a HVG által közöltekkel. Információink szerint még márciusban a krónikus belgyógyászaton lett rosszul két páciens, ám mire megérkezett a tesztek – pozitív – eredménye, mindketten meghaltak. Ezt követően vettek mintát az osztály más betegeitől is, közülük 17-nél mutatták ki a koronavírust. A vesebetegek kezelését végző nephrológiai osztályon április második hetében robbant be a járvány, a fertőzöttek száma már akkor tíz felett volt. A koronavírus felütötte a fejét továbbá az anyagcsere osztályon, a kardiológián, a neurológián és – ahogy laptársunk is írja – a sebészeten. A gasztroenterológiai osztályon kezeltek több mint 40 százalékánál mutattak pozitivitást a tesztek. A Szent Imre-kórház 670 ággyal rendelkezik, ehhez viszonyítva a koronavírus házon belüli elterjedtsége 15 százalékos.

Ezen felül pozitív lett a tesztje legalább negyven alkalmazottnak – orvosnak, ápolónak és egy gyógytornásznak – is. Információink szerint ugyancsak száz körülire tehető azok száma, akiknél szintén a Szent Imrében mutatták ki a fertőzöttséget, de az intézményen kívülről érkeztek. Információink szerint naponta mintegy negyven érkezőt tesztelnek, közülük minden tizedik eredménye pozitív.

A koronavírusos betegek számára létrehozott vörös zónában jelenleg 50-60 embert ápolnak – többeket lélegeztetni kell –, naponta 2-3 ember hal meg, de egyre több a gyógyult is. Megtudtuk azt is, hogy a korábban az intézmény sebészeti osztályán kezelt és ott koronavírusosnak bizonyuló pácienseket a Szent László-kórházba szállították át.

Az intézmény egyik név nélkül nyilatkozó, vezető beosztású munkatársától úgy értesültünk, hogy április közepéig – követve a központi iránymutatást és más intézmények gyakorlatát – csak azokat a kezelésre érkezőket és dolgozókat tesztelték, akiknél felmerült a fertőzés gyanúja. Valószínűsíthető tehát, hogy tünetmentes, de vírushordozó személy, vagy személyek vihették a kórház falain belülre a betegséget. Az ugyanakkor, hogy az intézmény osztályai között miként terjedhetett el a járvány, egyelőre nem tisztázott. A vírushordozók lehettek orvosok, beteghordók, ápolók – közülük többen más intézményekben is dolgozhatnak –, de felmerült az is, hogy a diagnosztikai vizsgálatok (CT, röntgen) során kaphatták el a páciensek a betegséget, majd az osztályra visszatérve terjesztették azt. Szintén nem zárható ki, bár kisebb az esélye, hogy a különböző osztályokra egymástól függetlenül, az intézményen kívülről került be a vírus.

Hírzárlat és kerülőutak

Kérdéseinket először a Szent Imre-kórház főigazgatói titkárságra és az intézmény kommunikációs vezetőjéhez juttattuk el április 14-én, ahonnan még aznap válasz érkezett: közölték, hogy nem áll módjukban tájékoztatást adni, mivel az operatív törzs látja el a vírusjárvánnyal kapcsolatos kommunikációs feladatokat, célszerű tehát hozzájuk fordulnunk. Ezt meg is tettük: kérdéseinket eddig tíz (!!!) egymást követő napon küldtük el nekik, de szokásukhoz híven válaszra sem méltatták a Magyar Hang olvasóit. A múlt héten a Miniszterelnökség sajtóosztályára is eljuttattuk megkeresésünket, amelyet az április 17-i kormányinfón Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szó szerint idézett. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter nem cáfolta a kérdésünkben foglalt, a klinikai járvánnyal kapcsolatos értesülésünket, konkrétumokkal ugyanakkor nem szolgált. Jelezte viszont, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a területgazda, kérdezzük őket. Megfogadva javaslatát, kérdéseinket azonnal eljuttattuk az Emmi sajtóosztályára is, ahonnan immár több mint egy hete várjuk a válaszokat, mindhiába.

MOK: az orvosok nem katonák, nem parancsot teljesítenek | Magyar Hang

Tizenegy pontos javaslatcsomaggal állt elő a Magyar Orvosi Kamara (MOK). A honlapján közzétett, az operatív törzsnek címzett, április 20-i keltezésű levet Kincses Gyula, a MOK elnöke jegyzi. Ebben a szervezet sikeresnek nevezi az eddig bevezetett rendészeti intézkedéseket, amelyekkel sikerült megakadályozni a járvány robbanásszerű terjedését.

Ugyan hivatalos úton ezúttal sem tudtunk meg sokat, a múlt heti kormányinfó után különös fordulatot vett az üggyel kapcsolatos információk áramlása: a Szent Imre-kórház néhány orvosa – nem azok, akik a fenti háttérinformációkat megosztották lapunkkal, hanem mások, ám szintén névtelenséget kérve – azzal fordultak hozzánk, hogy részletesen beszámolnának a járvánnyal kapcsolatos óvintézkedésekről. Sőt, felajánlották, hogy munkatársunkat az intézmény falai közé is bejuttatják. Mint közölték, a hírzárlat ellenére azért vállalkoztak erre, mert meggyőződésük szerint a Szent Imre-kórházban sokkal szigorúbban veszik az óvintézkedéseket, mint máshol. Azt szeretnék, ha erről személyesen is meggyőződnénk és beszámolnánk olvasóinknak.

A kórházban április 18-án jártunk. Bár a fertőzésszámmal és az intézmény falain belül terjedő járvánnyal kapcsolatos információinkat nem kívánták sem cáfolni, sem megerősíteni, szükségesnek látták elmondani, hogy a betegbiztonságot szolgáló intézkedések terén jóval megelőzték az operatív törzs iránymutatásait. Forrásaink közölték azt is, hogy az országban valószínűleg náluk végzik a legtöbb tesztet, ottjártunkig több mint 1200-at. (Azóta ez a szám már 1600 körül lehet.) Ez körülbelül a hatszorosa annak, mint amit más kórházakban végeznek. A relatíve magas fertőzésszám pedig – állították – ennek következménye, hiszen ha sok a mérés, sok a pozitív teszt is. Felhívták arra is a figyelmet, hogy a Szent Imre-kórház bizonyos szakterületeken több millió ember ellátásáért felel – a gasztroenterológiai osztályhoz például lakóhely szerint 2 millióan tartoznak –, ráadásul a Szent János-kórház kardiológiai ellátását is hozzájuk helyezték át, miután ott egy koronavírusos fertőzött miatt bezárták a részleget. Az intézmény tehát túlterhelt, a rájuk bízott feladatokat azonban ellátják.

Megerősítették ugyanakkor azokat a korábbi információinkat, miszerint az intézménybe érkező pácienseket – addig – csak akkor tesztelték, ha felmerült a fertőzés gyanúja. Az eredmény megérkezéséig a betegek a piros zónában, vagyis elkülönítve vannak, osztályra nem kerülhetnek. Gyanú esetén szintén tesztelték a már bent fekvő pácienseket is és rendszeresen szűrik a dolgozókat. (Ottjártunk után néhány nappal már arról érkeztek hírek, hogy a tesztelési protokollon idő közben szigorítottak, minden beteget tesztelnek akkor is, ha nem merült fel fertőzés, vagy koronavírusos beteggel való érintkezés gyanúja.)

A teszteléssel kapcsolatban beavattak néhány kulisszatitokba is: nagyon nem mindegy, milyen tesztelési eljárásokat és milyen eszközöket alkalmaznak az intézmények. Például a vérvizsgálattal készült teszek csak a szervezet ellenreakcióit mutatják ki, ebből lehet következtetéseket levonni. Csakhogy a koronavírussal szembeni reakciók megegyeznek egy sor más fajta fertőzésre adott immunválasszal, így ez az eljárás nem tekinthető megbízhatónak, legfeljebb óvatos következtetéseket lehet levonni. A legbiztosabb megoldás, ha a szájpadlásról és az orr-nyálkahártyáról vett váladékmintákat vizsgálják laboratóriumi körülmények között. Ám itt is sok múlik a részleteken: a mintavétel szaktudást és gyakorlatot igényel és az sem mindegy, hogy fa, vagy műanyag pálcát használnak a művelethez. Előbbi esetében ugyanis gyakoribb a hamisan negatív eredmény. A Szent Imrében ezért csak műanyag pálcákat használnak, a mintavételt pedig erre kiképzett szakemberek végzik.

Nem tudjuk, hogy az operatív törzs által publikált mintavételi adatokba mit számítanak bele. Ha a vérvételes teszteket is, akkor elég nagy a baj

– fogalmazott forrásunk.

Másik érdekesség, hogy a koronavírusos betegeket kezelő részlegeken lekapcsolták a központi légkondicionálót, így ezen a rendszeren keresztül sem juthat ki a koronavírus. Forrásunk megjegyezte, hogy ez mindenképp szükséges lépés volt, ám az intenzív osztályon dolgozók nehéz és meleg védőöltözetet viselnek és egy-egy műszak után már most is csavarni lehet ruházatukból a verejtéket. Nyáron a helyzet minden bizonnyal még nehezebben lesz elviselhető, mint most.

Vérrel, verejtékkel - Nem működik a klíma több budapesti műtőben, emiatt is nő a fertőzésveszély | Magyar Hang

Közel negyven fok, a steril levegő hiánya, a nyílt műtéti sebbe csöpögő verejték, a hőség miatt operáció közben kidőlő műtős személyzet - lapunk több forrásból származó információi szerint 2019 nyarán ilyen viszonyok között folynak műtétek a Semmelweis Egyetem több klinikáján.

Szent imrés forrásaink hangot adtak azon véleményüknek is, hogy az intézményi fertőzéses esetekkel kapcsolatos információk mérhetetlen átpolitizálása számukra, azaz a védekezésben résztvevő orvosoknak, ápolóknak a legkárosabb, mivel ők is támadásnak vannak kitéve, miközben a legtöbbet teszik a járvány megfékezésére. – Jól esik a taps, de a legtöbb embernek fogalma sincs arról, milyen munkát végzünk. Szinte minden, a vírusokról szóló tudásunk használhatatlan. A COVID-19 másképp működik, mint bármi, amit korábban megismertünk. Ezért éjt nappallá téve keressük az eredményesebb kezelés módjait, próbálunk segíteni a betegeinken – fejtette ki az egyik orvos.

Kényes ügy

Cikkünk fent olvasható részét megjelenés előtt elküldtük a Szent Imre-kórházban dolgozó, az intézményben foganatosított óvintézkedésekről tájékoztató forrásainknak (ők ezt kérték is), az intézmény vezetésének, továbbá az operatív törzsnek, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Miniszterelnökség sajtóosztályának, lehetőséget kínálva arra, hogy jelezzék, ha álláspontjuk szerint bármely szava pontosításra szorul. A cikkünk megjelenése előtti bő 24 órában egyik helyről sem érkezett reakció – sem cáfolat, sem tagadás, sem kiegészítés, de még egy fake news-ozás sem.

Folytatódik a nyilatkozatháború: A Pesti úti idősotthon vezetője állítja, ő küldte a levelet a főjegyzőnek | Magyar Hang

A Pesti úti idősotthon vezetője a sajtóban megjelent hírekre reagálva közölte, hogy ő küldte a fővárosi főjegyzőnek azt a levelet, amelyben azt közölte, hogy az intézménynek mindvégig volt orvosa. Skultéti József nyilatkozatát csütörtökön tették közzé a fővárosi önkormányzat koronavírus-járványról tájékoztató oldalán.

Mint ismert, egy másik tömeges megbetegedési ügyből, a Pesti Úti Idősek Otthonában történtekből rövid idő alatt politikai ügy lett. A pártsajtó és a Fidesz politikusai – Orbán Viktor miniszterelnökkel bezárólag – Karácsony Gergelyt teszik felelőssé a több mint kétszáz fertőzésért és a több mint húsz halálos áldozatért, míg a főpolgármester szerint a kormányhivatal követett el mulasztásokat, amikor nem reagált az intézmény és az önkormányzat vészjelzéseire. Érdekesség, hogy az operatív törzs naponta beszámolt a Pesti úti fertőzések számának alakulásáról, ám más idősotthonok esetében lényegében hírzárlat van, mondván a fertőzésszám nem közérdekű információ. Ugyanígy nincs hivatalos közlés arról, sem, hogy a kórházakban, klinikákon mi a helyzet.

A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója Bedros J. Róbert, akit politikai kapcsolatai miatt az egyik legbefolyásosabb egészségügyi szakemberként tartanak számon. Az intézmény vezetése mellett a dél-budai centrumkórház beruházásával kapcsolatos feladatokért felelős miniszterelnöki megbízott, valamint Halmosi Zsolt országos kórházfőparancsnok helyettese. Bedros egyébként járványügyi kérdésekben Orbán egyik tanácsadója, legalábbis erről árulkodik az a Karmelita-kolostorban készült felvétel, amelyet Orbán Viktor tett közzé közösségi oldalán. Az egészségügyi szakmában egyébként már egy ideje tartja magát a szóbeszéd, hogy Bedros J. Róbert Kásler Miklósnak, az Emmi tárcavezetőjének székére pályázik. Csakúgy, mint Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, aki szintén a kormányfő egyik járványügyi szakértője. És aki az utóbbi hetekben igen sokat szerepel a kormánymédiában is.

„Reagált" a Szent Imre-kórház a nagy visszhangot kiváltó írásunkra - az MTI-ben | Magyar Hang

Alig másfél órával azt követően, hogy az azóta nagy visszhangot kiváltó szombati cikkünk megjelent a fővárosi Szent Imre-kórházban kitört, több osztályt is érintő koronavírus-járvány kapcsán, egy PR-cikkben reagált a kórház vezetése - írásunk és a Magyar Hang említése nélkül - forrásaink egyes állításaira.