A 21. századi pártok képviselői lesújtó véleménnyel vannak arról, ahogy a magyar kormány kezeli a koronavírus-válságot.
A Magyar Hangban megjelent páros interjúban Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője elmondta, „a Fidesz, amely az egész kormányzását kommunikációs trükkökre építette, azt képzelte, hogy a járványt is el tudja intézni pár szlogennel és némi kardcsörtetéssel meg migránsozással. Csak aztán szembejött a valóság és kiderült, hogy Kásler Miklós emberminiszter – látta egyébként valaki mostanában? – teljesen alkalmatlan, így maradt nekünk a brezsnyevi Szovjetunió légkörét árasztó Müller Cecília, a hisztérikus Kovács Zoltán és Orbán Viktor esetlen videói. Eközben a magyar lakosságot nem hogy nem tájékoztatták, de sokáig a veszélyt is bagatellizálták, az elvégzett tesztek számában pedig az utolsók közt kullogunk az EU-ban, hogy a rendelkezésre álló védőeszközökről már ne is beszéljünk.”
A páros interjú másik alanya, Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője szerint „a magyar kormányt nagyon látványosan kellemetlenül érintette, hogy a valóság bekopogott az ablakon, és kénytelenek voltak a szokásos kommunikációs lózungok és ellenségképzés helyett egy valódi, hihetetlenül súlyos kihívással és válsággal szembenézni. Hosszú és értékes napok teltek el március közepén, amikor már cselekedni kellett volna, de csak az időhúzás ment. A magyar egészségügy természetesen nem volt felkészülve egy ilyen világjárvány kezelésére – hogy is lett volna, amikor a működése akadozik, és ezer sebből vérzik járvány nélkül is?”
Vajon megfelelő választ adott-e a magyar kormány a járvány gazdasági-politikai kihívásaira? A járvány leküzdését követően visszatér-e a régi kerékvágásba az élet a bolygón, átalakul-e a jelenlegi fogyasztói társadalom? Látnak-e uniós szándékot a saját szabályaik szerint működő, globális tech- és egyéb cégek megzabolázásukra? A klímaváltozáshoz szorosan kapcsolódó népvándorlást hogyan kezelné pártjuk? Helyesnek tartanák-e az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát? Távoznia kellene az érintetteknek a közéletből? Miként segítenék elő a magyar gazdaság egyelőre nem létező szerkezetváltását, hogyan emelnék a növekedést lassító magyar versenyképességet? Mi lenne egy esetlegesen kormányra kerülő ellenzéki formáció legfontosabb feladata, illetve hogy szükség van-e a kétharmados ellenzéki többségre ahhoz, hogy sarkalatos többséget igénylő törvényeket keresztül vigyék az országgyűlésen?
A válaszokat megtudhatja a Magyar Hang április 30-án megjelent 2020/18. számában.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 18. számban? Itt megnézheti!
