Az ellenzék nélkül emlékezett az Országgyűlés a rendszerváltásra

Ünnepi ülést tartott szombaton az Országgyűlés, a harminc éve megalakult első szabadon választott parlament emlékére. Az ellenzék tiltakozásképpen nem vett részt az ülés napirendi részén, napirend utáni felszólalás lehetőségével több ellenzéki képviselő is élt. Előbb Áder János köztársasági elnök beszédét hallgathatták meg a jelen lévők, majd politikai nyilatkozatot fogadtak el.

Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy az elmúlt harminc évben, az első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2-i megalakulása óta megalkotottak kiállták-e az idő próbáját – közölte Áder János köztársasági elnök a parlamenti ünnepi ülésén. Majd egyből meg is adta a választ: „nyugodt szívvel mondom, igen”. Az államfő szavai szerint Magyarország független, demokratikus jogállam, szabad ország. Olyan ország, ahol ma már természetes, hogy szabadon mondjuk el a véleményünket, szabadon gyülekezünk, közlekedünk, szabadon vállalkozhatunk, szabadon választunk képviselőket, polgármestereket, szabadon hozhatunk létre szakmai érdekképviseleti, politikai szervezeteket, szabadon veszünk részt különböző nemzetközi szervezetek munkájában.

Áder János ünnepi beszédében felhívta a figyelmet, hogy a mai Országgyűlésnek mindössze hét olyan tagja van, aki részese volt a 30 évvel ezelőtti történelmi pillanatnak. A mai parlament legfiatalabb képviselője 1990. május 2-án még meg sem született, „jó néhányan pedig még az óvodában ismerkedtek a társas együttlét szabályaival”. Ezért kell szerinte felidézni, hogy harminc évvel ezelőtt milyen korszak zárult le.

– Mert az a rendszer – még ha népi demokráciának hazudták is – diktatúra volt. Az a rendszer valóban diktatúra volt – mondta. Egy olyan korszak, amikor a választók döntését semmibe véve – csalással, erőszakkal – a kommunisták minden hatalmat a kezükbe kaparintottak: többpártrendszer helyett egypártrendszer, népképviselet helyett pártközpont, választás helyett szavazás, országgyűlést helyettesítő elnöki tanács, törvényeket helyettesítő törvényerejű rendeletek, önkormányzatok helyett tanácsok, szólásszabadság helyett cenzúra, gyülekezési szabadság helyett korlátok, nemzeti hagyományok helyett tilalomfák, forradalom helyett ellenforradalom, független igazságszolgáltatás helyett népbíróságok, törvényesség helyett koncepciós perek.

Megfogalmazása szerin ez a rendszer nehezen akart teret engedni az újnak. 1989. október 30-án kihirdették ugyan az új választójogi törvényt, de ugyanezen a napon az MSZP Budapesti Bizottsága még koszorúzást rendezett a Köztársaság téri pártház 56-ban elesett védőinek tiszteletére. November 26-án ugyan lezajlott a négy igenes népszavazás, de néhány nappal később Grósz Károly politikai hibának nevezte a Munkásőrség felszámolását. December 22-én Szűrös Mátyás kitűzte a parlamenti választások időpontját, de egy bő hónappal korábban az MSZP még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplésére hívta a magyar társadalmat.

– Az 1990. május 2-án megalakult új Országgyűlésre várt, hogy a lelkekben átmentett szabadságvágyból jogállamot építsen – fogalmazott a köztársasági elnök. Hogy megteremtse a szabadság feltételeit, megerősítse annak alkotmányos alapjait, létrehozza a demokrácia, a népszuverenitás intézményeit. Köszönetet mondott mindazoknak, akik tudásukkal, szorgalmukkal, elhivatottságukkal segítették az új politikai, alkotmányos intézményrendszer megteremtését: Göncz Árpádnak, az 1990-ben született szabad Magyarország első köztársasági elnökének, Antall Józsefnek, az 1990-ben született szabad Magyarország első miniszterelnökének, Szabad Györgynek, az 1990-ben ismét szabadon választott Országgyűlés első elnökének.

A XX. század végi, rendszerváltó nemzedéknek – mint mondta – azért kellett megküzdenie, hogy Magyarország ismét Magyarország lehessen. – A politikai rendszerváltásban ott volt a sóhajtva reménykedők évtizedes türelme, a változást akarók hangos kiáltása, a közélet színpadára lépők tenni akarása és a fejüket politikaformálásra adók elszántsága – fogalmazott. Az új törvényhozásra várt, hogy létrehozza hazánk demokratikus intézményeit, Magyarország minden polgára számára biztosítsa a régóta vágyott szabadságjogokat. – Az új képviselőkre várt, hogy hétmérföldes léptekkel induljanak el azon az úton, ahol gazdaságunk piac-, verseny- és magántulajdon-alapúvá válik; ahol új, erős, egyenlő felek közötti szövetségeket kötünk; ahol a határok átjárhatóvá válnak; ahol tagjai leszünk a NATO-nak és az Európai Uniónak. Amikor Magyarország ismét Magyarország lesz – sorolta.

Áder János szerint 30 évvel ezelőtt az Országgyűlés alakuló ülésén, de még az első ciklus utolsó ülésnapján is joggal idézhettük volna Kossuth Lajost, aki azt mondta: „Lehetetlen nem hinnem, lehetetlen nem meggyőződve lennem, hogy bármiben különbözzenek is a vélemények e házban, a haza szent szeretete, a haza becsületének, a haza önállásának, a haza szabadságának oly érzete, hogy azért utolsó csepp vérét is kész a ház feladni: ez mindnyájunkkal közös.” Most szerinte a mai Országgyűlésben zajló vitákhoz inkább egy másik Kossuth idézet illik: „az országgyűlés politicáját azon magasságra méltóztassanak felemelni, mellyet az idő elénkbe szab. (…) emeljük fel politicánkat a körülmények szinvonalára…”.

Természetesen az elmúlt heteket alapjaiban meghatározó járványról is ejtett szót az államfő. Az elmúlt hetekben ugyanis „azt kellett megtapasztalnunk, hogy szabadságunknak nem csak politikai, vagy jogi korlátai lehetnek. Ma nem külső erő, hanem egy láthatatlan vírus akadályoz minket abban, hogy 30 éve kivívott szabadságunkat élvezhessük. Félelem, bizonytalanság, a jövőért és szeretteinkért való aggódás tölti ki mindennapjainkat. És a remény”. Az elmúlt hetekben a járvány nemcsak törékenységünkre figyelmeztetett, de a társadalmi összefogás erejét is megmutatta. Áder János azzal folytatta, hogy a járvány majd véget ér, életünk visszatér a rendes kerékvágásba. Ahhoz, hogy ez minél gyorsabban megtörténjen, nemzeti összefogásra van szükség. – A ránk váró feladatok megoldásához használjuk erőforrásként mindazt, amit az elmúlt 30 évben elértünk, és mindazt, amit az elmúlt hetekben megtapasztaltunk, hogy hamarosan újra élvezhessük a megszokott szabadságot – zárta beszédét.

Az Országgyűlés a köztársasági elnöki beszédet követően politikai nyilatkozatot fogadott el, mely ünnepélyes formában emlékezik meg a 30 ével ezelőtti rendszerváltásról. A nyilatkozatban újólag elkötelezik magukat a rendszerváltoztatás célját és értelmét adó értékek - a szabadság, az alkotmányosság és a nemzeti önrendelkezés - mellett. „A kommunisták több mint négy évtizednyi uralma során lepusztított, elszegényített, súlyos adóságokkal terhelt és szellemileg, lelkileg is megnyomorított ország helyreállítása történelmi súlyú kihívás elé állította az új törvényhozás tagjait. A demokratikus és jogállami berendezkedés rövid időn belül megvalósuló felépítését, a piacgazdaság jogi kereteinek kialakítását, az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének átalakítását, az ország határain kívül rekedt magyar közösségekért való felelősségvállalásnak a nemzetpolitikába történő visszaillesztését a Szent István-i államszervezéshez fogható jelentőségű tettként fogadjuk el, és elismeréssel illetjük.” - szögezi le az Orbán Viktor és Kövér László által is jegyzett szöveg.