A fia ölhette meg Szilágyi István színművészt

A fia ölhette meg Szilágyi István színművészt

Budapest, 2017. szeptember 7. Szilágyi István színművész a százéves Filmgyár jubileumi ünnepségén a Mafilm Róna utcai telepén 2017. szeptember 7-én. MTI Fotó: Soós Lajos

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A rendőrség megerősítette lapunknak, hogy holtan találták budapesti, rákosligeti (XVII. kerület) otthonában vasárnap reggel Szilágyi Istvánt, a Lópici Gáspárt alakító 82 éves színészt.

A Magyar Hang kérdésére azt is megerősítették, hogy a színművész 49 éves fia bántalmazta olyan erővel Szilágyi Istvánt, hogy a 82 éves művész belehalt.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központjába 2020. május 3-án 7 óra 34 perckor érkezett bejelentés arról, hogy Budapesten a XVII. kerületben, egy családi házban egy férfi bántalmazza apját.

A rendőrség az egész utcát lezárta és több mentőautó is érkezett a helyszínre. A Blikk úgy tudja, a színész egy fejére mért ütésbe halt bele.

A rendőrök a helyszínen elfogták a bántalmazót, a 49 éves Sz. Pétert, majd szemlét tartottak és megállapították, hogy a férfi halálát idegenkezűség okozta. A BRFK Életvédelmi Osztálya Sz. Péter ellen emberölés bűntett gyanúja miatt indított eljárást. A rendőrség késő délután azt is közölte, hogy a férfit őrizetbe vették és kezdeményezik a letartóztatását.

Az idős színész fiát korábban már elítélték az apja bántalmazásért, 2018-ban felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

Szilágyi István 1937. december 7-én született Gyomán. 1957 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult, diplomáját kézhez véve előbb Egerbe szerződött, néhány évig Párizsban élt, majd az Irodalmi Színpad (1970-1973), a Vidám Színpad (1973-1977), a Vígszínház (1977-1979), ezt követően egy évtizedig a Mafilm társulatának volt a tagja. A 90-es évektől nyugdíjazásáig, 2016-ig a Győri Nemzeti Színház tagja volt.

Az MTI által közölt életrajza szerint „Pityi” becenevét Básti Lajostól kapta a főiskolán, amit egykori osztálytársa, Sztankay István terjesztett el. Szilágyi Istvánt jellegzetes arca miatt pályafutása alatt elsősorban az epizódszerepek találták meg. Számos filmben és tévésorozatban szerepelt, még főiskolásként játszott az Égre nyíló ablakban (1959), ezt követte a nagy sikerű Mit csinált a feleséged 3-tól 5-ig című, Makk Károly által rendezett vígjáték (1964). Országosan ismertté 1968-ban Sipos úr figurájának megformálása tette a Bors című tévéfilmsorozatban. Egyik legnagyobb sikerét Csukás István Keménykalap és krumpliorr című (1978) népszerű filmjében aratta a plakátragasztó Lópici Gáspár szerepében.

Saját becenevének köszönhette A Tenkes kapitánya népszerű tévéfilm-sorozatban (1964) a Pityik őrmester nevet, amelyet az író Örsi István az ő tiszteletére adott az általa játszott labancnak. Volt többek közt szélhámos (Az örökös, 1969), szakács (A halhatatlan légiós, 1971), őrmester (Bors Máté), pandúr (Talpuk alatt fütyül a szél, 1976), huszár (80 huszár, 1978), piócás ember (Indul a bakterház, 1979) és ékszerész (Zsaruvér és csigavér, 2001).

A könnyed szerepek mellett filmdrámákban is játszott: az Azonosítás, az Angi Vera, a Sztálin menyasszonya és A napfény íze című alkotásokban is láthatta a közönség. Hetvenéves kora után is kapott szerepeket, játszott a Szuromberek királyfi című mesefilmben, a Casting minden című zenés filmben, valamint a Véletlenül szándékos című krimiben, a Szomjas György által rendezett A Nap utcai fiúk című 1956-os filmben, és a 2009-i filmszemle versenyprogramjában is szereplő, Goda Krisztina által rendezett, Kaméleon című filmben.

A színész igazi életterének a színházat tekintette, és azt vallotta, hogy nincs kis szerep. Pályafutása alatt a legnagyobb klasszikusok – többek közt Csehov, Dosztojevszkij, Steinbeck, Tennessee Williams – darabjaiban lépett színpadra. A szélesebb közönség filmes és színházi szerepei mellett reklámfilm-sorozatból is ismeri, a '90-es években a Lottó reklámarca is volt.

2002-ben a Gobbi Hilda által alapított Aase-díjban részesült, 2003-ban Gobbi Hilda-életműdíjat kapott, 2009-ben pedig a magyar filmkritikusok Életműdíját vehette át. 2010-ben Kisfaludy-díjat, 2015-ben Kisfaludy Életműdíjat, 2016-ban Pro Urbe Győr díjat kapott.

Utolsó éveiben rendkívül szegényes körülmények között élt Rákosligeten, ahol a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai segítették őt mindennapi életvitelében.