Sokkhatásként érte az európai gazdaságot a koronavírus-járvány, ami példátlan recessziót jelent – ez derült ki az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzéséből, amely az első olyan uniós dokumentum, amely már számokban is megmutatja a lezárások hatásait.
Eszerint az euróövezet gazdasága 2020-ban 7,75 százalékos rekordmértékben fog zsugorodni, majd 2021-ben 6,25 százalékos növekedésre van kilátás. Az EU gazdasága a várakozások szerint 2020-ban 7,5 százalékkal csökken, míg 2021-ben megközelítőleg 6 százalékkal bővül. A magyar adatok is ezt tükrözik, a Bizottság várakozásai szerint az idei hét százalékos GDP-csökkenés után jövőre 6 százalékkal fog nőni a gazdaságunk. A járvány előtti bizottsági előrejelzés erre az évre egyébként 3,4 százalékos növekedést jósolt.
Az uniós gazdaságot ért sokk szimmetrikus, vagyis a világjárvány az összes tagállamot érintette, ugyanakkor mind a 2020. évi termelés visszaesése (ami a lengyelországi –4,25 százaléktól a görögországi –9,75 százalékig terjed), mind a 2021. évi fellendülés mértéke terén jelentős eltérésekre kell számítani. Minden tagállam tekintetében elmondható, hogy a gazdaságélénkülés nem csupán a világjárvány adott országban való alakulásán, hanem a helyi gazdaság szerkezetén, és a stabilizáló szakpolitikai intézkedések bevezetésére való tagállami képességen is fog múlni. Vagyis azon, hogy az egyes gazdaságok milyen erősek, az állam mennyiben képes támogatni a nehéz helyzetbe került ágazatokat és milyen tartalékokkal rendelkezik a költségvetés.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a következőket mondta: „Európa a nagy gazdasági világválság óta példa nélkül álló gazdasági sokkot él most át. A recesszió mélysége és a fellendülés mértéke egyaránt egyenetlen lesz, és ezek alakulását a lezárások feloldásának sebessége, az olyan szolgáltatási ágazatok, mint az idegenforgalom egyes gazdaságokban betöltött jelentősége, valamint az egyes országok pénzügyi forrásai fogják meghatározni. Az ilyen egyenetlenség ugyan fenyegetést jelent az egységes piacra és az euróövezetre nézve, ám határozott, közös európai fellépéssel ez enyhíthető. Fel kell nőnünk ehhez a kihíváshoz.”
Az adatokat böngészve azt láthajuk, hogy két kivételtől eltekintve – Málta és Luxemburg – valamennyi tagállam esetében a jövő évi növekedés nem fogja teljes mértékben kompenzálni az ezévi csökkenést. A válság komoly hatással lesz a munkanélküliségi adatokra. A munkanélküliségi ráta az euróövezetben az előrejelzések szerint a 2019. évi 7,5 százalékról 2020-ban 9,5 százlékra emelkedik, majd 2021-ben 8,5 százalékra esik vissza.
Az EU egészében a munkanélküliségi ráta várhatóan a 2019. évi 6,7 százalékról 2020-ban 9 százalékra nő, majd 2021-ben 8 százalék körüli szintre mérséklődik. Magyarországon idén 7, jövőre pedig 6,1 százalékos munkanélküliséggel számolnak. A válság nagyon komoly hatással lesz a magyar költségvetési hiányra, amely a tavalyi 2 százalékról idén 5,4 százalékra nő, jövőre pedig 4 százalék körül lesz. Ugyancsak megnő az államadósság: tavaly 66,25 százalék volt, ebben az évben 75, a következőben pedig 73,5 százalék lesz.
Bod Péter Ákos: Valahol 4-8 százalék között lesz a gazdaság visszaesése | Magyar Hang
A körülményekhez képest optimista konvergenciaprogramot nyújtott be a kormány az Európai Bizottságnak (EB). A kedden nyilvánosságra került tervből kiderül, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékos csökkenésével számol a kabinet, de V-alakú válságra számítva jövőre már 4,8 százalékos növekedésre számítanak, azt követően pedig 2024-ig is végig négy százalék feletti bővülés szerepel a dokumentumban.
Ez az előrejelzés azonban – ha úgy tetszik – az optimista verzió. Az előrejelzés figyelmeztet arra, hogy „annak kockázata is fennáll, hogy a világjárvány drasztikusabb és tartósabb változásokat idézhet elő a globális értékláncokhoz és a nemzetközi együttműködéshez való hozzáállás terén, ami hátrányosan érintené a rendkívül nyitott és összekapcsolt európai gazdaságot. Mindemellett a csődök és a tartós munkaerőpiaci károk miatt a világjárvány maradandó sebeket is okozhat a gazdaságban.”
