Országgyűlés: pellengérre állította az ellenzék Polt Péter legfőbb ügyészt

Országgyűlés: pellengérre állította az ellenzék Polt Péter legfőbb ügyészt

Polt Péter legfőbb ügyész éves beszámolóját tartja az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén a Parlamentben 2017. november 21-én. Mellette helyettese, Lajtár István (j). (Fotó: MTI / Kovács Attila)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Országgyűlés szerdán tárgyalta a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az ügyészség 2018-as beszámolóit. Az ellenzéki képviselők különösen a Polt Péter vezette ügyészséget illették éles kritikákkal. A legfőbb ügyész az általa vezetett szervezet 2018-as tevékenységéről számolt be, és számos adatot megosztott erről. Beszámolója szerint 7,6 százalékos az ügyészségnél a betöltetlen álláshelyek száma, miközben az ügyiratforgalom és a regisztrált bűncselekmények száma is nőtt. Előbbi 10 százalékkal, a regisztrált bűncselekmények közül a kábítószerrel való visszaélés esetében 25 százalékos emelkedés, korrupciós bűncselekmények területén pedig 2016-os 968-hoz képest 2018-ban 2046 eset történt. A gazdasági bűncselekmények száma megháromszorozódott és a pénzmosásos eseteké 90-ről 256-ra nőtt, míg természetkárosításból az egy évvel korábbihoz képest 81-ről 450-re emelkedett – tudósít a Népszava.

Gyüre Csaba a Jobbik részéről azt mondta, Magyarországot rendszer szintű korrupció, lezsírozott közbeszerzések jellemzik, hiába tesz feljelentést az ellenzék ezekben az esetekben, az ügyészség azt mondja, nincs nyomozati jogköre. – Ha jövőre így haladunk, Bulgáriát is sikerülhet lekörözni és az EU legkorruptabb államává válni, mert ott javul a tendencia, mi pedig 24 helyet estünk vissza Polt Péter kinevezése óta a világ korrupciós rangsorában – mondta. Mengyi Roland, Simonka György és Boldog István ügye a jobbikos képviselő szerint a korrupciós ügyek 1 százalékát sem teszi ki, és csak a médiának szól. Ugyanakkor 2018-ban az EU-s pénzek 20 százalékát Mészáros Lőrinc-közeli cégek nyerték el, miközben a magyar GDP 6,5 százalékát ilyen közbeszerzések tették ki.

Harangozó Tamás az MSZP részéről azt mondta, az elmúlt évekhez képest nem változott az ügyészség tevékenysége, sok ügyész a politikától függetlenül, tisztességesen teszik a dolgukat, de az ügyészséget nem lehet független igazságszolgáltatási szervnek tekinteni ma. – És látjuk is, hogy az ügyészség biztosítja a védelmet a rendszerhű oligarcháknak és közben bunkósbotként működik az ellenzékkel szemben. Ez ráadásul tipikusan az ön és néhány vezető ügyész személyéhez kötődik – fogalmazott. Majd hosszan sorolta azokat az ügyeket, melyek esetében az ügyészség nem talált problémát a fel nem épült csornai napelemgyártól, a Pharaon-ügyön és a moszkvai nagykövetségen működő „vízum gyáron” át az Elios-ügyig.

Arató Gergely a DK-tól azzal kezdte, eleve abszurd, hogy a 2018-as beszámolót csak 2020-ban tárgyalhatják, de a 2018-as év is fontos volt abban a folyamatban aminek révén az egykori jogállami ügyészség pártállami ügyészséggé vált. – De 2018 is botrányos, szégyenteljes és szomorú volt – mondta, majd felidézte az Elios-ügyet, mint annak bizonyítékaként, hogy vannak olyanok (leginkább Orbán Viktor környezetében), akikhez soha nem ér el az igazságszolgáltatás, bármit is tesznek. Mint mondta, tipikus volt, hogy az olyan ügyekben, ahol az OLAF is nyomoz, az ügyészség is vizsgálatot indít, így elmondhatja, hogy komolyan veszi az Európai Csalásellenes Hivatal jelzéseit, de azokban az ügyekben, ahol kormányközeli szereplő is érintett, valahogy mindig eredménytelenné válik a nyomozás. Az MTVA biztonsági őrei által megvert ellenzéki képviselők ügye pedig az 56-os forradalom utáni megtorlásokra emlékezteti a képviselőt.

Szél Bernadett független képviselő azzal kezdte, az igazságszolgáltatás előbb-utóbb le fog sújtani Polt Péterre, nem fogja megúszni a felelősségre vonást. – Mai fejlemény, hogy a Freedom House szerint ma már nem számít demokráciának Magyarország, hanem hibrid rezsimnek, ennek ön az egyik legfőbb támasza – mondta Polt Péternek. Majd felidézte, hogy a Pesti Srácokhoz szivárgott ki néhány hete, hogy az ügyészség megszüntette az MTVA-nál történtek miatt a köztévé vezetése nyomán indult összes nyomozást bűncselekmény hiányára hivatkozva, mert az ellenzéki fellépés szerintük nem volt alkalmas a közérdekű üzem működésének megzavarására. – Hogy szivárgott ki ez az irat az intézményből és miért pont a Pesti Srácokhoz? – tette fel a kérdést.

Bősz Anett szerint az, hogy 2014-ben és 2018-ban volt a legtöbb a korrupciós bűncselekmények száma azt mutatja, hogy az Orbán-kormány óta tetőzött a korrupció az országban. Majd felhívta a figyelmet, hogy a Farkas Flórián által vezetett Országos Roma Önkormányzatnál az OLAF szerint legalább 1,6 milliárd forint tűnt el nyomtalanul, ehhez képest a magyar ügyészség semmit nem talált, Farkas Flórián azóta is itt ül a parlamentben.

Bencsik János független képviselő azzal kezdte, tudja, hogy nem kap őszinte válaszokat a kérdéseire. – Ön, aki minden nap szégyent hoz a hivatalára, milyen példával tud szolgálni a mai jogász hallgatók számára? Milyen érzés minden reggel úgy felkelni, hogy tisztában van vele, hogy ma újabb bűncselekményeket kell eltussolnia, újabb politikai maffiózókat futni hagyni? Milyen érzés a csengőfrász, amikor valamelyik fideszes potentát hívja és tudja, hogy ezt a hívást nem tudja kinyomni, a megrendelést teljesítenie kell? Milyen érzés így a gyerekei szemébe nézni? Szokott-e merengeni azon, hogy mi fog történni önnel, amikor ezek a maffiózók már elmenekültek az országból? – kérdezte ezek után.