Több szociális intézkedést javasoltak a kormánynak a parlamentben napirend előtt felszólaló ellenzéki képviselők.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője ismét követelte a 9 hónapig járó, minimum nettó százezer forintos munkanélküli juttatást, a 60-65 éves állásukat elvesztők lehetőség szerinti korengedményes nyugdíjazását, illetve a családi pótlék, GYES, GYED és anyasági támogatás megemelését. Azt is kérte, hogy az átlagfogyasztás mértékéig három hónapon át ne kelljen kifizetni a gáz, áram és távhő számlákat.
A kormány részéről Rétvári Bence államtitkár reagált, aki a korábbi MSZP-kormányok megszorításait, rezsi-, ÁFA- és jövedékiadó emeléseit hozta fel. Ezután arról beszélt, hogy itthon százezer lakosra több lélegeztetőgép jut, mint Németországban vagy Norvégiában, és a halálozási adatok is jobbak, mint sok országban. Nem maradt el a fővárosi fenntartású idősotthonok ügye sem, felrótta, hogy ilyen intézményekben elterjedt a fertőzést, amit a fővárosi vezetés által elkövetett hibáknak tulajdonított. A Tóth Bertalan által felvetett javaslatokra azonban az államtitkár nem reagált.
Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője Tóth Bertalanhoz hasonlóan a bajba jutott dolgozók bérének 80 százalékos átvállalását követelte a kormánytól, az álláskeresési járadék megemelését és az időtartama meghosszabbítását, valamint számlafizetési moratóriumot.
Dömötör Csaba államtitkár a kormány nevében arról beszélt, hogy a munkahelyek védelménél nincs fontosabb, de azon az alapvető megközelítésen nem változtatnak, hogy az adócsökkentés jelenti a kulcsot a munkahely-teremtéshez. Ezért nem kell a bajba jutott szektorokban munkaadói járulékokat fizetni, ezért engedte el a kormány a KATA átalányadót 80 ezer vállalkozásnak és ezért csökken a munkaadói járulék július 1-től. Úgy vélte, hogy az ellenzék a segélyezést terjesztené ki munkahely-teremtés helyett. A nyugdíjakkal, családi pótlékkal, a számlafizetési moratóriummal kapcsolatban ő sem reagált.
