Orbán Viktor: Szombaton születik döntés arról, Budapesten újraindítható-e az élet

Már nem az otthonmaradás, hanem a távolság tartása és a maszk viselése a felelős magatartás – erről beszélt szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök – mint mondta – már ismeri a fővárosi polgármesterek és az operatív törzs véleményét is arról, hogy mi legyen Budapesttel, de még szeretne szakértőkkel egyeztetni és így szombaton kora délután fogják meghozni a döntést. Orbán Viktor beszélt a gyöngyöspatai ügyben hozott ítéletről is – miszerint ki kell fizetni a nagyjából 100 millió forintot az érintett roma családoknak –, a miniszterelnök szerint „ez a bírói ítélet úgy, ahogy van, igazságtalan”.

Többen gyógyulnak meg, mint amennyien megbetegednek, vagyis a fertőzöttek száma csökken itthon, az élet újraindításának a feltételei megvannak, de a védekezést nem hagyhatjuk abba – közölte Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott reggeli interjújában. A miniszterelnök szerint a védekezést térben tagolni kell, vidéken már enyhítettek, most úgy látják, hogy Pest megye is ehhez tartozhat.

A nagy kérdés azonban Budapest a kormányfő szavai szerint. Egyrészt a fővárosban fertőzöttek meg és hunytak el legtöbben, illetve óriási a népsűrűség és a rossz döntések korrigálása itt a legnehezebb. A számok azt mutatják, hogy az élet újraindításának feltételei Budapesten is megvannak, de mindenkinek felelősen kell viselkedni. Már nem az otthon maradás a felelős viselkedés, hanem a védőtávolság megtartása és a zárt tereken és tömegközlekedésen az arc eltakarása. – Kellő gondossággal és felelősséggel kell eljárni – mondta. Orbán Viktor már ismeri a polgármesterek és az operatív törzs véleményét, de szombat reggel még szeretné mankóként használni szakemberek, virológusok, orvosok, professzorok álláspontját. Velük szombaton reggel fog találkozni, a véleményüket ezután ismerteti az operatív törzzsel, így a döntés szombaton kora délután fog megszületni a fővárosban a szabályok esetleges enyhítéséről.

A miniszterelnök nagyon nehéz döntésnek nevezte, hogy mi legyen az iskolákkal, hogy az alsósoknak újra kinyitják-e az intézményeket, mint ahogyan azt javasolta a Nemzeti Pedagóguskar. Itt felidézte, hogy a játszóterek újra használhatók lesznek, az óvodáknak és bölcsődéknek is vannak ügyeletei, bár ezek kijelöltek, vagyis nem a megszokott intézmények. Márpedig az lenne a jó, ha mindenki oda adhatná be a gyermekét, ahová szokta vinni. Maruzsa Zoltánnak ebbe az irányba kell lépéseket tenni és megegyezni a polgármesterekkel. Ezután következhet csak az iskola, először az alsó, majd a felső tagozat, végül a középiskola. – Hogy erre idén sor kerül-e még, arra ma élő ember választ adni nem tud – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, nekik arra kell készen lenni, hogy szükség esetén egy-két napon belül is döntést tudjanak hozni. Itt – mint mondta – nagyon óvatos, a gyerekeknek ugyanis valószínűleg nem lesz bajuk egy esetleges fertőzés esetén, de hazavihetik, ahol ott vannak a szülők, akár nagyszülők is.

Jövő héten a vidéki vendéglátóhelyek belső részén is lehet tartózkodni, de a védőtávolságot be kell tartani. Júniustól 200 főnél kisebb létszámmal lagzik is tarthatók és a szállók is fogadhatnak vendégeket – sorolta a már ismert lazításokat Orbán Viktor. Budapesten minden lényegében két héttel később történik.

A miniszterelnök ezúttal is beszélt az idősotthonokról és Karácsony Gergelyről. Azt elemezte, hogy vannak születetten elméleti és gyakorlati emberek. – Ha egy ilyen ember benősül a családba, akkor biztos lehetsz abban, hogy neked kell majd átmenned, hogy összeszereld a bútort, amit vásároltak. Vagy hogy a vidékiek is értsék, hogy miről beszélek: ha disznóvágás van, ez a típus a vacsorára jön – ismertette a miniszterelnök, mit ért elméleti ember alatt. Az elméleti emberek – folytatta – kiváló tanulmányokat írnak, a főpolgármester is kétségkívül ilyet fog írni a Pesti úti idősotthonról, de közben meghalt több mint negyven ember. Tarlós Istvánt állította vele szembe, szavai szerint, ha egy Tarlós István típusú ember odamegy, akkor kézbe veszi a védekezést és rendet tesz. Ezért az elméleti típusú polgármesterektől is azt kérte, hogy legyenek gyakorlatiasak, vállaljanak gyakorlati felelősséget, mert ez a nyitás sikerességének előfeltétele.

A gazdasági adatok kapcsán a miniszterelnök azt mondta, hogy nálunk eddig az ipari teljesítmény 10 százalékkal esett vissza, majd megismételte, hogy az áprilisi számok „borzalmasak lesznek”, a májusiak némi reménykedésre adnak majd okot, júniusban ugyanakkor „kilövünk”. Újra elmondta, hogy Magyarországnak képesnek kell lennie arra, hogy amennyi álláshelyet a vírus tönkretesz, annyit hozzanak létre. A kormánytól idegen az, hogy hosszabb munkanélküliségi segélyt adjanak, a cél munkahelyek létrehozása.

A miniszterelnök ismét elsorolta, hogy van egy állami munkahelyteremető program, itt akár holnap reggeltől 100 ezer új közfoglalkoztatottnak tudnak munkát adni és a honvédség is megkezdte a toborzás előkészítését. Emellett támogatják a munkahelyek megtartását is a fizetések megtámogatásával, volt adócsökkentés és beruházások is indulnak. – Ez így együtt esélyt ad arra, hogy a második csatát is megnyerjük – mondta Orbán Viktor. Az első csata a járvány megállításáról szólt, azt megnyertük, a járványt megfékeztük. A második csata a munkahelyek megvédése és visszaépítése.

Az Európai Parlamentben csütörtökön lezajlott vita kapcsán, illetve arról, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter nem szólalhatott fel, Orbán Viktor az A Tanú címet hozta példaként: Brüsszelben az is előfordulhat, hogy meg sem hallgatják a tanút. Úgy fogalmazott, hogy az Európai Parlamentben „szamárságok történnek”, illetve „néhány liberális frusztrált képviselő valahol le kell, hogy vezesse az indulatait”. Ami szerinte igazán aggasztó, hogy mégis csak egy világjárvány közepén vagyunk. Európában 150 ezer körül lehet a halottak száma, mi pedig a legsikeresebben védekező országok közé tartozunk egy olyan időszakban, amikor valós európai összefogásra van szükség. Az aggasztó jelenség, hogy a brüsszeli bürokraták, akiknek az a dolguk, hogy a fontos dolgokkal foglalkozzanak, mégis az egyik legsikeresebben védekező Magyarországon „köszörülik a nyelvüket”. – Ez biztosan nincs rendben – mondta.

A miniszterelnök nem tartja véletlennek, hogy éppen a vita napján jelent meg az Európai Bíróság elmarasztaló ítélete a röszkei tranzitzónáról. Ismét előkerült tehát a migráció ügye: Orbán Viktor szerint ki akarják cselezni a magyar törvényeket annak érdekében, hogy be lehessen hozni Európába a migránsokat.

A gyöngyöspatai ügyben a Kúrián hozott ítéletről – miszerint nem a kormány által szorgalmazott oktatás lehet a kártérítés, hanem ki kell fizetni a pénzt az érintett roma családoknak – a kormányfő a kérdést megismételve azt mondta, hogy az ominózus időszak nagyobb részt az előző kormányok idejére esett. Bár ő nem tulajdonít ennek jelentőséget, mert az ügy fontosabb ennél és elvi természetű. Az egész kérdést úgy közelíti meg, hogy otthon érezhetik-e a magyarok saját magukat a saját hazájukban. – Olyan világ van-e Magyarországon, ahol egy kisebbség képes olyan rendszert, hálózatot felépíteni, amivel rendszeresen rákényszeríti akaratát a többségre. Vagy egy olyan országban élünk-e, ahol persze van kisebbség is és többség is, tekintettel kell lenni egymásra, de azért mégis a többség a többség – fogalmazott. Az nem fordulhat elő szerinte, hogy a „kisebbség annak érdekében, hogy otthon érezze magát, a többségnek meg idegennek kell éreznie magát”. – Ez nem fogadható el, amíg én leszek a miniszterelnök nem is lesz ilyen – szögezte le. Orbán Viktor azzal érvelt, hogy a Soros György által finanszírozott szervezetek indították meg a pénzszerzési akciót és van egy támadási éle a többséggel szemben. – Ez a bírói ítélet úgy, ahogy van, igazságtalan. Jogot szolgáltat, igazságot nem – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte a Kúria belvárosi épületéből nem látszik Gyöngyöspata igazsága, „de mi meg fogjuk keresni azt”. Megerősítette a kormányfő is, hogy olyan jogszabály-változások lesznek, ami megakadályozza, hogy ilyen még egyszer előforduljon.