HIRDETÉS
HIRDETÉS

Sokkal több lehet a munkanélküli, mint amennyit a hivatalos adatok mutatnak

Szerző: | 2020. május 17., 15:59 | Belföld, Featured, Gazdaság

Munkanélküliség (Forrás Pixabay.com)

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Amíg kedvezőek voltak a munkanélküli adatok, a különböző kormányzati szervek lelkesen közölték azokat a lehető legkorábbi időpontban, amióta azonban beütött a koronavírus-járvány és jelentősen lassult a gazdaság, csak részleges adatok látnak napvilágot, s azok is késve. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) március 20-i „zárónapra” vonatkozó, ellenőrzött adatai csak május elején jelentek meg, a KSH Munkaerőfelmérés (MEF) második negyedévi adatai pedig csak júniusra várhatók, amennyiben a kérdezést nem hiúsítják meg a járványügyi korlátozások. 

400 ezer fölött az állástalanok száma

Ahogy arról a Magyar Hang korábban is írt, a hivatalos adatoknál jóval magasabb lehet a munkanélküliek száma. Hasonló következtetésre jutott a Magyar Tudományos Akadémia KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének két kutatója, Kónya István és Köllő János. 

Hivatalos adatok híján a kutatók egy külföldön egyre gyakrabban használt elemzési módszer használatával, a Google keresési adatait felhasználva becsülték meg, vajon hány regisztrált munkakereső is lehetett a koronavírus-válság második hónapjában.

A Mérce.hu által ismertetett kutatás szerint több mint 400 ezer körül lehetett a regisztrált munkakeresők száma áprilisban. A kutatás során egybevetették a korábbi időszakok már ismert hivatalos számait a Google-keresések adataival, és így alakították ki azt a számítási módszert, amely igen jól közelíti a tényleges munkanélküliek számát, az alapján, hogy hányan is kerestek különböző kulcsszavakkal állást az interneten. 

Egy hónap alatt 120 ezer új munkanélküli lehet

A kutatás részletei arra mutatnak rá, hogy amíg Gulyás Gergely, a márciusi munkanélküliségi adatokat ismertetve, az április 23-án tartott kormányinfón a munkanélküliek számának 51 ezer fős emelkedéséről számolt be, addig a szerzőpáros számításai, illetve becslése szerint az állást keresők száma 120 ezerrel nőtt februárról márciusra. A kutatók hozzáteszik, ebben a számban nincs benne azoknak a száma, akik valamely okból munka és jövedelem nélkül maradtak, de nem regisztráltatják magukat és nem keresnek aktívan állást, hanem a munkahelyük újranyitására várnak. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a súlyosan érintett ágazatok egy részében magas a nem standard, alkalmi, szerződéses és szürke vagy fekete foglalkoztatás aránya, illetve hogy sokan nem tudják összegyűjteni a munkanélküli járadékhoz szükséges szolgálati időt.

2008-at idézik a számok

Hasonló következtetésre jut a G7 gazdasági portál elemzése, amely a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek adatait ismerteti. Eszerint a hazánkban nyilvántartott 150 ezer fős kölcsönzött munkaerőnek mintegy a fele, 70-75 ezer ember veszítette már el a munkáját a koronavírus-válság miatt, de további 20-25 ezer ember foglalkoztatása is bizonytalan. Őket ugyan még nem bocsátották el, de különböző okokból nem dolgoznak (fizetett vagy fizetetlen szabadságon, állásidőn vagy a munkahelyüket féltve betegállományban vannak). Esetükben szintén kérdéses, vajon visszakerülhetnek-e valamely állásba, vagy rövid időn belül ők is a munkanélküliek egyre szélesedő táborát gyarapítják majd. 

Különösen nagy veszélyben vannak azok, akik a kereskedelemben, vendéglátásban és az idegenforgalomban dolgoznak, hiszen ezekben a szektorokban 70-80 százalékkal esett vissza a kölcsönzött munkaerő iránti igény. De a gépgyártásban, az autóiparban, illetve a feldolgozóiparban sem sokkal jobb a helyzet, ott 50-60 százalékkal esett az alkalmazottak száma. Hasonló számok ezek, mint a 2008-2009-es válság idején, de most nem évek, hanem néhány hónap alatt vált ilyen súlyossá a helyzet. 

Az elemzés rámutat, az ipar ugyan újraindult, de csak visszafogottan, ezért a márciusi létszámnak alig felét igényli a termelés. Így már nemcsak a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg a vállalatok, hanem a saját dolgozók egy részét is elbocsátották, vagy el fogják bocsátani a közeli jövőben. 

Címkék: Köllő János, Kónya István, KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, ksh, munkaerő-kölcsönzés, munkanélküliség, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat


HIRDETÉS
Parittya

Parittya

Az oktondi erőfitogtatás nemcsak a hétköznapi muszklibajnokok sajátja. A nagy multinacionális vállalatoké is. Ők a gazdasági élet izompacsirtái. Sosem mutatkoznak pőre valójukban.

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest