Többen költöztek falvakba, Budapest tovább ürül

Többen költöztek falvakba, Budapest tovább ürül

Lecsúszó zsákfalvak, nyomukban a középosztály (Fotó: Magyar Hang/Farkas Norbert)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Terjedelmes elemzést közölt a Portfólió a KSH adatai alapján a magyarországi belföldi vándorlásról. Tavaly több mint 280 ezren változtattak állandó lakhelyükön és közel 300 ezren ideiglenes lakhelyükön Magyarországon, derült ki a KSH adataiból. Ez a teljes belföldi vándorlásban 4 ezer fős, vagyis 0,7%-os növekedést jelentett az előző évhez viszonyítva. Új jelenség a korábbi évekhez képest, hogy erőteljes volt a városokból való belföldi elvándorlás, mindeközben a községek népességszámát növelte az odavándorlás.

A korábbi, évek óta tartó tendencia folytatódott Budapest és a községek esetében, azonban a városoknál trendforduló következett be:

  • A főváros teljes belföldi vándorlási mérlege 2019-ben is negatív egyenleget mutatott, a vándorlási veszteség 5700 főre nőtt a 2018-as 3117-ről. Budapestről sokan költöztek el, így az állandó lakóhely-változtatások az egy évvel korábbinál nagyobb, 7700 fős veszteséget okoztak, miközben az ideiglenes vándorlásból 2000 fős, de csökkenő nyereség alakult ki. (Ez utóbbi a tartózkodási hely változtatását jelenti.)
  • A többi városra összességében az elvándorlás lett jellemző 2019-re, ami meglepő lehet, hiszen korábban az volt a jellemző, hogy az emberek a kisebb településekből a városokba költöznek. A városok együttesen 1650 fős vándorlási veszteség könyvelhettek el. A trendforduló elsődlegesen az állandó vándorlások negatív egyenlegével magyarázható, de az ideiglenes vándorlások is mérsékelt veszteséget jelentettek.
  • Budapesttel és a többi várossal ellentétben a községi lakosok népességszámát növelte a belföldi vándorlások pozitív mérlege. Az ideiglenes vándorlások okozta 1750 fős veszteséget az állandó vándorlások kiugróan magas, 9100 fős többlete ellensúlyozta, ami együttesen 7350 fős nyereséget jelentett a községeknek.

A Budapestet jellemző fokozódó elvándorlás, a városok negatív irányba forduló vándorlási különbözete és a községekben élők számának nagymértékű emelkedése egyaránt a szuburbanizációs folyamat erősödését mutatják – mutat rá a KSH elemzése. Ennek során a városokban vagy a főváros belső kerületeiben élők a város szélére vagy a környéken lévő kisebb településekre költöznek.