HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Kínától rette...

Kínától retteg Európa

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Az ázsiai ország üzletemberei a jelek szerint fel akarják vásárolni a bajba jutott európai cégeket.

Lesz még néhány körben szó arról, hogy kinek milyen mértékben köszönhető a koronavírus, és hogy Kína vajon mennyire volt őszinte az európai védekezéshez szükséges információk átadása során, a vita azonban már egészen másról szól.

Figyelemre méltó, de cseppet sem volt váratlan Manfred Webernek, az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetőjének az a kijelentése, hogy az EU-nak egy esztendőn keresztül meg kellene akadályoznia, hogy kínai befektetők vásárolják fel a válság miatt meggyengült európai cégeket. „Meg kell védenünk magunkat” – mondta Weber, és utalt arra is, hogy már vannak látható jelei a kínai törekvéseknek, mert a távol-keleti cégek állami támogatással olcsón igyekeznek részesedést szerezni a pénzügyi gondokkal küszködő vállalatokban. Weber azt is mondta, hogy Kína növelni akarja befolyását, és az Egyesült Államok helyébe akar lépni, mint a világ vezető hatalma.

2018-ban a kínai vállalkozások 11,7 milliárd eurót (közel 13 milliárd dollárt) fektettek be az Európai Unió országaiban, ezek túlnyomó többsége fúziókat és felvásárlásokat jelentett, és csak minimális részben költöttek új társaságok létrehozására. Szintén 2018-ban a kínai cégek mintegy 25 milliárd dollárt fektettek be az Egyesült Államokban.

Peking cenzúráz, hogy ne tűnjön hibásnak a koronavírus-járványban

Kína ezekhez az üzletekhez állami támogatást ad, ami nagy segítséget jelent a befektetőknek – éppen ettől tart most Európa. A kínai expanziónak nagy lökést adott az előző, a jelenleginél lényegesen kisebb gazdasági válság. 2008–2009 után robbanásszerűen kezdtek el terjeszkedni a kínai vállalatok Európában. A közvetlen kínai külföldi befektetés az Európai Unióban nyolc év alatt közel 50-szeresére nőtt: a 2008. évi kevesebb mint 840 millió dollárról emelkedett rekordszintre, ami 42 milliárd dollárt (35 milliárd eurót) jelentett 2016-ra. Az összes kínai beruházás Európában, beleértve az egyesüléseket, akvizíciókat és a zöldmezős beruházásokat, most 348 milliárd dollár értéket tesznek ki.

Kína az elmúlt 10 évben több mint 350 európai társaságot vásárolt meg. Ezzel együtt a kínai közvetlen tőkebefektetések részesedése Európában 2,2 százalék, vagyis továbbra is alacsonynak mondható, szemben Amerika piacvezető 38 százalékával. Hasonlóképpen, az EU-országok 2016- ban Kínában az összes külföldi befektetésnek csak 4 százalékát birtokolták, szemben az Egyesült Államok 36 százalékával.

De ahogy utaltunk rá, Manfred Weber kijelentése mögött már terv is van. Erről néhány nappal korábban Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke beszélt, aki egy részvény-felvásárlási alap létrehozását javasolja. Az alelnök tisztában van azzal, hogy nincs minden országnak annyi tőkéje, mint Németországnak vagy Franciaországnak, ahol könnyebben tudnak mentőövet dobni a bajban lévő cégeknek.

HIRDETÉS
Kína mégis támogatna egy WHO vezette vizsgálatot a vírussal kapcsolatban

Ugyanakkor az is szokatlan, hogy az Európai Bizottság ilyen aktívan részt akar venni a piaci folyamatokban, de rendkívüli időket élünk. Másrészt az Európai Bizottság – az unió nevében és felhatalmazásával – lényegesen jobb adósnak számít a nemzetközi pénzpiacokon, mint például a görögök vagy az olaszok. Így aztán a kedvező kamatozással felvett hitelt az EU hasonló kondíciók mellett tovább is tudja adni tagállamok, vagy ágazatok megsegítésére. Ugyan Dombrovskis nem beszélt még a konstrukció formájáról – valószínűleg nincs is róla még döntés –, de ez egy lehetséges út lenne.

A másik lehetséges módszer a tőkeemelés a csőd felé menetelő vállalatokban – ez tulajdonképpen a kínai recept. Azt viszont mindenkinek tudnia kell, hogy annyi pénz nincs, hogy mindenkit meg tudjanak menteni akár a csődtől, akár a kínaiaktól, akár – mint ahogy sokan megemlítik – az öböl menti országok pénzembereitől. Amire az EU koncentrál, az a kulcsfontosságú európai stratégiai érdekeltségek és ágazatok megerősítése. Ide tartozik az egészségügy is, a koronavírus-válság egyik első tapasztalata volt ugyanis, hogy Európában nincs elegendő gyógyszergyártó kapacitás, ahogy kevés védőfelszerelés- előállítási lehetőség és lélegeztetőgép-gyártósor is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/21. számában jelent meg május 22-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/21. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Arató László
Arató László
A Magyar Hang brüsszeli tudósítója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

40,925lájkolóTetszik
3,801követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Fogy a levegő – Magyar Hang-ajánló

Interjú Ascher Tamással és Tompa Andreával. Abszurd komédia karanténra és drága tesztekre. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek