Lassan újraindul az élet a koronavírus-járvány első hulláma után, a szigorú szabályok mentén eltöltött hónapok azonban hosszú távú tanulságként szolgálhatnak arról, hogyan is érdemes egy-egy települést működtetni mostanában. Jó példa erre Csömör, ahol a fenntarthatóságot szem előtt tartva próbálják a helyi értékeket megőrizni.
Tovább él a vita, hogy mi legyen a termelői piacokkal. Ezeket több településen bezárták, Csömörön, a tízezres lélekszámú Pest megyei nagyközségben viszont kifejezetten támogatták a működését.
– A termelői piac Csömörön közösségi esemény is. Ráadásul nálunk alapelv, hogy próbálunk minél több szabadtéri rendezvényt tartani – mondta Fábri István (Csömöri Civil Egyesület) polgármester. Nem az a cél, hogy ezeket minél nagyobbra duzzasszuk, sokkal inkább az, hogy időben és térben széthúzzuk az eseményeket – és ez független a koronavírustól. Hogy az emberek minél többet menjenek ki az utcára, hogy legyen közösségi élet. Hangsúlyozom, ezek a vírus előtti idők elvei voltak – tette hozzá.
(...)
A termelői piac támogatása mellett Csömörön ingyenes vetőmagakciót is hirdettek. (...) A nagyközségben önszerveződő módon kézműves körök is működnek. Ezek között kovászos kenyér tanfolyam is van, ami egyébként még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt indult és egész télen zajlott. (...) Az ingyenes vetőmagon túl Csömörön komposztálóedényeket is oszt a polgármesteri hivatal.
(...)
A teljes riportot elolvashatja a Magyar Hang május 22-én megjelent 2020/21. számában. Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 21. számban? Itt megnézheti!
