A honvédelmi kiadások egy év alatt 30 százalékkal nőnek. A 13. havi nyugdíj mellé nyugdíjprémiumot is ígér a kormány a 2021-es költségvetésében. A kormány továbbra is reménykedik a 4,8 százalékos gazdasági növekedésben. Jövőre a 356,6 forintos euro-árfolyam lehet reális, így tervezték a büdzsét. A járványhelyzet miatt sok a bizonytalanság, a pénzügyminiszter szerint óvatos költségvetést állítottak össze.
Benyújtotta Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek. Varga Mihály úgy fogalmazott: a 2021-es költségvetés „a gazdaságvédelem költségvetése a járványügyi védekezés fenntartásával”. A büdzsé választ ad a járvány miatt kialakult gazdasági kihívásokra, a munkahelyek megőrzését és újak teremtését tekinti célnak, de kiemelt helyen van a családok védelme. Idén már hatodik éve tavasszal nyújtják be a javaslatot, hogy ne adják fel azt az előnyt, amit a kiszámíthatóság és a kormány terveinek korai megismertetése jelent.
A kormány 4,8 százalékos bővüléssel számol 2021-re, miközben az infláció mértéke 3 százalék körül alakulhat. A korábbiaknál magasabb, de uniós összehasonlításban továbbra is alacsony, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal tervezték a büdzsét, ami a 3 százalékos uniós küszöb alatt van. Varga Mihály elmondása szerint csak a járvány miatti gazdasági visszaesés miatt fogja túllépni Magyarország ezt a küszöböt. Jövőre az EU országainak várhatóan a fele átlépi ezt a 3 százalékos határt, mondta a miniszter. Azzal számolnak, hogy a GDP 70 százaléka alá kerülhet az államháztartási hiány 2021-ben.
A költségvetésben 270 milliárdos központi tartalék áll rendelkezésre, rendkívüli kormányzati intézkedésekre 120 milliárd forintos, a gazdaságvédelmi programok központi tartalékaként pedig szintén 120 milliárd forintos összeggel számolnak. A járványvédelmi intézkedések központi tartaléka 30 milliárd forint lehet.
A fő számokról Varga Mihály elmondta: 2935 milliárd forint van a járványvédelmi alapban, 2555 milliárd forintot szánnak gazdaságvédelemre és 2295 milliárd forintot családtámogatásra.
Nagy hangsúlyt kapnak a honvédelmi és a rendvédelmi kiadások a költségvetésben: a honvédelmi kiadások összege egy év alatt 30 százalékkal lesz több, összesen 778 milliárd forint. A rendvédelmi kiadások megközelítik a 953 milliárd forintot, ami 504 milliárdos növekedést jelent 2010-hez képest.
Oktatásra 2229 milliárd forintot szánnak, ez Varga Mihály szavai szerint 80 milliárddal több az ideinél. Az ez évinél 186 milliárddal többet, 2145 milliárd forintot szánnak egészségügyre, 3900 milliárd forintot pedig nyugellátásra, ami 325 milliárdos növekedés – mondta Varga Mihály. Közel 390 milliárd forinttal többet szánnak a bérekre a közszférában, emelkedik a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra, közfoglalkoztatásra rendelkezésre álló források összege is.
– Van egy mondás a tengerészek között, miszerint a hajót a rakomány, nem az utasok kidobásával mentik meg – mondta a miniszter, aki azt hangsúlyozta: nem megszorításokkal enyhítették a gazdasági krízist, és a kormány célja továbbra is a teljes foglalkoztatás, az adócsökkentés és a családok támogatása.
Korábban viszont a Népszava arról írt: az államháztartás kiadásai 2021-ben mindössze 0,7 százalékkal emelkednek, vagyis reálértéken csökkennek, ami már-már megszorítás.
A költségvetési törvényjavaslatot legkésőbb július 6-án fogadhatják el, ami várhatóan az Országgyűlés tavaszi ülésszakának utolsó napja lesz – mondta a tervezet átvételekor Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Varga Mihály ezután újságírói kérdésekre válaszolt:
A nyugdíjemelésre vonatkozó kérdésre elmondta: lépést tart az infláció mértékével, 3 százalékos lesz. Ezen kívül a kormány megkezdi a 13. havi nyugdíj visszaépítését, erre 77 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben, és több mint 53 milliárdos tartalékot képeztek, hogy ki tudják fizetni a nyugdíjprémiumot, ha a gazdaság növekedése – mint remélik – 3,5 százalék felett lesz.
Az idei évben 353,8 forintos euróárfolyammal számolnak, jövőre pedig a 356,6 forintos kurzus lehet reális, így tervezték a költségvetést.
– Biztosabban tudnánk tervezni, ha tudnánk, a járványügyi helyzet hogy alakul, de ezt nem lehet pontosan megbecsülni – mondta Varga Mihály a bevételek várható alakulásáról. Azzal számol a kormány, hogy az adóbevételek érdemben másképp alakulhatnak, ezért a költségvetés nagy összegű tartalékot tartalmaz. A bevételek visszaesésével kapcsolatban csak feltételezésekre építhetnek, ezért nem túlzottan optimista, óvatos költségvetést terveztek.
A jövő évi költségvetés fókuszában – az eddig elért eredmények és a fiskális biztonság megőrzése mellett – a gazdaság élénkítése, a járvány hatásának kitett ágazatok támogatása, a munkahelyek megőrzése, újak teremtése, valamint a családok és a nyugdíjasok helyzetének védelme áll – legalábbis így vezette fel a kormány törvényjavaslatát a Kovács Árpád, Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László számvevőszéki elnök alkotta Költségvetési Tanács (KT), amely már látta a tervezetet. Egyéb nagy elképzelései nem is voltak a kormánynak, hisz a februári „évértékelő” Orbán-beszédben új programok nem hangzottak el, a háromgyerekes anyák szja-mentességét leszámítva, ám ez vélhetően lekerül a napirendről. Így most a kormány a koronaválság elhárítását, az újjáépítést helyezheti a gazdaságpolitika középpontjába.
A kiadások mindössze 0,7 százalékkal nőnek, vagyis a reálértéken 2,3 százalékkal csökkenek, ami értékelhető már megszorításként is, vagy szebben mondva jelentős spórolásként. A KT szerint a kiadások csak azért nőnek 0,7 százalékkal, mert jövőre nem ismétlődnek meg a járvány elleni védekezéssel összefüggő egészségügyi kiadások, ám ez az érvelés ott döccen, hogy az idei egészségügyi többletkiadások nem jelentettek pluszkiadást, hanem máshonnan vonták el azokat – például az önkormányzatoktól.
