Ítéletet hirdetett kedden az azeri „baltás gyilkos” ügyében az Emberi Jogok Európai Bírósága. A testület elmarasztalta Azerbajdzsánt azért, mert nem zárta börtönbe a Magyarországon gyilkosságért elítélt Ramil Safarovot, de arra azért nem kötelezte, hogy most ezt tegye meg.
Azerbajdzsán nem tartotta tiszteletben a Ramil Safarov által 2004-ben Budapesten meggyilkolt örmény katonatiszt, Gurgen Margarjan élethez való jogát, amikor Ilham Aliyev azeri elnök kegyelemben részesítette a Magyarországon jogerősen életfogytiglani börtönre ítélt Safarovot, s hősnek kijáró fogadtatásban részesítették őt Bakuban – ez a fő pontja az Emberi Jogok Európai Bírósága által kedden közzétett ítéletnek, amelyről a hvg.hu számol be. A testület egyben azt is megállapította, hogy Azerbajdzsán annak ellenére nem felelős közvetlenül a Magyarországon „baltás gyilkosként” ismert Safarov által 2004-ben elkövetett bűncselekményéért, hogy a gyilkos katonatisztként Azerbajdzsánt képviselte.
A bíróság egyben – többségi döntéssel – azt is megállapította, hogy Magyarország nem hibázott a kiadatással: a budapesti kormány az érvényes nemzetközi szabályok szerint engedte haza 2012-ben Safarovot Bakunak. Ezzel a bírák elvetették a Margarjan családját képviselő ügyvédek azon kezdeményezését, mely szerint el kell marasztalni Magyarországot azért, mert úgy adta ki Safarovot, hogy nem kért komoly biztosítékokat arra, hogy az elítélt valóban letölti a rá kirótt büntetést.
Az egyik bíró ebben a kérdésben ellenvéleményt fogalmazott meg, Pinto de Albuquerque szerint ugyanis a budapesti kormánynak óvatosabban, az azeri kormány politikáját figyelembe véve kellett volna döntenie a kiadatás ügyében, és komolyabb biztosítékokat kellett volna kérnie Bakutól. A portugál bíró szerint Orbán Viktor miniszterelnök azon nyilatkozata is sokatmondó, amely szerint a politikus nem lepődött meg azon, hogy Safarov végül nem folytatta börtönbüntetése kitöltését.
„A testület erős szavakkal ítélte el Azerbajdzsánt, nagyon fontos, hogy a bíróság megállapította, az állam nem teljesítette kötelességét, s hogy Safarov valóban etnikai alapú gyűlőlettől vezérelve követte el cselekedetét. Viszont a bírák tényleg úgy vélték, hogy az azeri állam annak ellenére nem felelős jogi értelemben a gyilkosságért, hogy a kaukázusi ország politikusai több alkalommal is jóváhagyták Safarov tettét” – mondta a hvg.hu-nak Philiph Leach, a londoni Middlesex Egyetemen működő Európai Emberi Jogi Támogató Központ (EHRAC) igazgatója. A meggyilkolt örmény tiszt családja, valamint a Ramil Safarov által ugyancsak megtámadott másik örmény katona, Hajk Makocsjan jogi képviselőjeként fellépő szervezet vezetője hangsúlyozta: nem kizárt, hogy az ügy végül a bíróság Nagykamarája elé kerül, ahol még megváltozhat az ítélet. „Az viszont biztos, hogy az Azerbajdzsánt elmarasztaló pontokban nem születik változás” – tette hozzá.
Leach szerint kiábrándító, hogy a bíróság – tartva eddigi gyakorlatát – az azeriek elmarasztalása ellenére nem kötelezte Bakut arra, hogy rács mögé zárja Safarovot. Az viszont fontos szerinte, hogy a bíróság kötelezettségeket rótt az azeri kormányra, és a testület ítéleteinek végrehajtását ellenőrző, az Európa Tanácson belül működő Miniszterek Tanácsa folyamatosan figyelni fogja, mit tesz Baku ebben az ügyben.
