Lett volna esély arra, hogy az Országgyűlés politikai törésvonalaktól mentesen tartsa meg emlékülését június 4-én, a trianoni szerződés századik évfordulóján, de végül csak a kormánypártok hangja hallatszik majd – írja cikkében a Népszava.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az Országgyűlés egyórás emléküléssel indítja munkáját csütörtökön, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján. Ezzel kapcsolatban pedig a Népszava arról ír: „A csütörtöki megemlékezés részeként Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Áder János köztársasági elnök mond majd beszédet, míg a képviselők elkezdik megvitatni »A nemzetiségi önazonosság védelméről« szóló politikai nyilatkozatot. A holnapi »vitában« ugyanakkor az ellenzéki frakciók nem kaphatnak szót.”
A nyilatkozatba eredetileg egy Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) által elfogadott állásfoglalást ültették át a beterjesztők, Kövér László, Potápi Árpád, Pánczél Károly és Kocsis Máté fideszes, valamint Harrach Péter és Semjén Zsolt KDNP-s képviselők. „A KMKF-nek – a Demokratikus Koalíciót leszámítva – az ellenzéki képviselőcsoportok is a tagjai, a nyilatkozatot pedig a bizottságban konszenzussal fogadták el. A kormánykritikus frakciókban éppen ezért felháborodást keltett, hogy a Fidesz-KDNP kisajátította a parlamenti benyújtást, aminek következtében az ellenzékiek nem szólalhatnak fel a megemlékezés részeként” – olvasható a Népszava cikkében.
A szocialista Harangozó Tamás a KMKF-konszenzusra hivatkozva be is terjesztett egy napirendi módosító indítványt annak érdekében, hogy az ellenzéki frakciók vezérszónokai is elmondhassák véleményüket, ezt azonban kedden elutasította a parlament.
Ahogy a lap cikkében megjegyzi: „A nyilatkozat egyébként megállapítja, hogy »az első világháborút lezáró békekötések keretében az ezer esztendeje európai szülőföldjén élő magyarságot megfosztották nemzeti önrendelkezési jogának gyakorlásától«. A dokumentum szerint »a Magyarországgal szomszédos egyes országokban élő magyar közösségek az elmúlt három évtized során folyamatosan a diszkrimináció számos formájával szembesülnek«. A nyilatkozat ezért – hangsúlyozva, hogy a szomszédállamokkal Magyarország jó viszonyra törekszik – arra hívja fel az érintett kormányokat és az Európai Uniót is, hogy tegyenek meg mindent az ott élő magyar kisebbségek jogainak, önazonosságának erősítéséért.”
