HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld Adómentes lel...

Adómentes lelkészi fizetések: hol a határ?

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Két lépésben, júniusi és januári emeléssel megduplázódik a kistelepüléseken szolgáló lelkészek, papok, rabbik kiegészítő jövedelempótléka – közölte az MTI szerint Balog Zoltán társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos. Ezzel körülbelül négyezer pap, lelkész jövedelme emelkedik, erre idén plusz 1,6 milliárd forintot, a jövő évtől összesen 5,2 milliárd forintot fordít a kormány. A miniszterelnöki biztos szerint a közösségek alapvetően önfenntartók, a hívek adják a lelkészi fizetések nagy részét, de van olyan a közösség, ahol ez az önfenntartó erő „már kevés”.

Az elnéptelenedő kelet-magyarországi, észak-borsodi, baranyai településeken sokat jelent, ha van egy lelki vezető, aki kulturális, lelki segítséget ad az ott élőknek. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta: a vidéki lelkészek támogatását követően, várhatóan a jövő héten dönt a kormány a külhonban szolgálatot teljesítő papok, lelkészek jövedelempótlékának emeléséről. Nagyságrendileg 2800 külhoni lelkész pótléka emelkedik majd, ugyancsak a duplájára, ebben az évben 60 százalékkal, jövőre újabb 40 százalékkal.

HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szegény hívek gazdag papja

A hír éppen egy hasonló témájú cikk készítése során érkezett – tíz napja megegyező tartalmú kérdéssorral kerestük meg a magyarországi történelmi egyházak vezetőségét, hogy világosan lássunk a – véleményünk szerint – társadalmilag fontos kérdésekben. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról, és az adózás rendjéről szóló törvény szerint az egyházak papjainak-lelkészeinek havi fizetése, valamint az egyházi szolgáltatásokért kapott jövedelme adómentes, de adóbevallást nekik is be kell adniuk. Arra voltunk kíváncsiak, az egyes felekezeteknél mekkora a legmagasabb adómentes javadalmazás, de arra is rákérdeztünk, hogy a lelkészeknek lehet-e tulajdonrészük egyházi vállalkozásban, és a papok közvetlen családtagjai részt vehetnek-e ezekben. Megkérdeztük azt is, van-e belső szabályzatuk, amely szigorú nyilvántartást ír elő a hívektől beérkezett perselypénzről és egyéb, akár természetbeni adományokról.

Azért kezdtünk el mélyebben foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert két héttel ezelőtti tényfeltáró cikkünkből kiderült, hogy Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének alapító lelkésze polipszerű céghálót épített az egyházi vagyon köré, a cégek vezetésével közvetlen családtagjait (fiát, lányait, vejét) bízva meg. Ráadásul nemrég többségi tulajdont szerzett az egyház egyik kollégiumának épületében, az ATV kereskedelmi televízióban és – mint később kiderült – vejével együtt tulajdonostárs lett az egyházi könyvkiadóban is. Németh Sándor úgy szerzett milliárdos vagyont, hogy hivatalosan lelkészi (adómentes) fizetésén túl nincs más látható jövedelme.

HIRDETÉS

Lapunk kérdéseire a református egyháztól érkezett a legrészletesebb válasz. Fekete Zsuzsa kommunikációs vezető következőképpen fogalmazott: a református lelkipásztorok nem egy központi büdzséből kapják a javadalmukat, hanem a gyülekezetük (közösségük) adja össze. A lelkipásztorok javadalmát úgynevezett díjlevélbe foglalja a közösség. Ezt az összeget, a „fizetést” kizárólag a gyülekezet tagjainak önkéntes adományai – perselypénz, egyházfenntartói járulék, adományok – biztosítják. Ezt szabályos bevételi igazolás, nyugta ellenében az egyházközség (gyülekezet) pénztárába bevételezik, könyvelik, és belefoglalják az egyházközség zárszámadásába. Az adományozók személyes adatai az adatvédelmi törvény értelmében nem nyilvános adatok.

Fekete Zsuzsa szerint a lelkipásztoroknak a gyülekezeti díjlevél alapján kifizetett jövedelme adómentes. Ugyanakkor a jövedelmét járulékok terhelik, mert ebből fedezik a lelkipásztor társadalombiztosítási járulékát és nyugdíjjárulékait. A lelkipásztorok minden más jövedelme, beleértve a hitoktatásból vagy más kereső foglalkozásból, vállalkozásból származó jövedelem a vonatkozó törvények értelmében adóköteles, és állami szabályozás alá esik.

Az egyházkerületi határozatok nem maximálják a lelkipásztorok javadalmát, de irányelveket tartalmaznak annak minimumára nézve. Az egyház kommunikációs vezetője közölte azt is, hogy a Magyarországi Református Egyházban mintegy kétezer lelkipásztor szolgál, a lelkészek átlagjövedelme a 2019-es adatok alapján: 266 474 forint. Leszögezte ugyanakkor, a református egyház gazdasági törvénye kizárja, hogy lelkipásztor tulajdonostárs lehessen egyházi tulajdonú gazdasági vállalkozásban, ahogy azt sem engedélyezi, hogy a lelkipásztor házastársa, gyermeke, testvére stb. tulajdonos vagy tulajdonostárs legyen bármiféle, az egyházközség által működtetett gazdasági vállalkozásban.

HIRDETÉS
Mit üzen az 1938-as katolikus világtalálkozó a ma emberének?

Megérkezett a katolikusok válasza is, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata a következőt írta: „A Katolikus Egyházon belül az egyes személyek javadalmazásának összege belső egyházi jogi személyenként eltérő, annak meghatározásánál a garantált bérminimumot és a szolgálati éveket szokták figyelembe venni. A javadalmak a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint adókötelesek, kivéve az Szja tv. 1. mellékletében nevesített kivételeket. Egyházunk belső szabályai, így különösen az Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici, CIC), illetve a Keleti Egyházak Kánonjainak Kódexe (Codex Canonum Ecclesiarum Orientalium, CCEO) alapján járunk el. A CIC értelmében a klerikusok a törvényes egyházi hatóság engedélye nélkül üzleti tevékenységet nem folytathatnak.”

Az evangélikusok azt írták, náluk „a lelkészi-egyházvezetői javadalmazások adókötelesek”. Egyházuknak nincsenek gazdasági tevékenységet végző vállalkozásai. Gyülekezeteik önálló jogi személyiségként, önálló gazdálkodással rendelkeznek, belső szabályozás alakítja a gazdálkodásukat, amely összhangban áll az állami szabályokkal.

Természetesen a fenti kérdéssort elküldtük a Hit Gyülekezetének is, de ők lapzártáig nem válaszoltak.

Kértünk állásfoglalást a NAV-tól is, hogy hol a felső határ a lelkészi fizetésekben – magyarán bármennyit kereshetnek-e a papok adómentesen –, de nekik sem jutott idejük a válaszra.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/23. számában jelent meg június 5-én.

HIRDETÉS

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/23. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Lukács Csaba
Lukács Csaba
A Magyar Hang lapigazgatója és világjáró riportere.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,973lájkolóTetszik
3,648követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nem fogok meghátrálni” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Máté Gáborral és Körömi Attilával. Látogatóban a papból lett polgármesternél. Riport a halálra ítélt Csicsali vonatról. Keresse a Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek