A járványra hivatkozva milliárdokkal drágul a Magyar Zene Háza építése a Ligetben

A járványra hivatkozva milliárdokkal drágul a Magyar Zene Háza építése a Ligetben

A Városligetbe tervezett Magyar Zene Háza a Városliget Zrt. által közreadott látványterven (MTI Fotó: Városliget Zrt.)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

19,2 milliárd forintról 23 milliárdra drágult a Liget-projekt részeként épülő Magyar Zene Háza – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő hétfői hirdetményéből. Az indoklás szerint az áremelkedést olyan körülményekkel indokolják, amelyeket a kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő nem láthatott előre.

Az épületre kiírt közbeszerzési pályázatot a korábban Mészáros Lőrinchez, utóbb már inkább Tiborcz Istvánhoz közeli Magyar Építő Zrt. nyerte el, a cég a becsült értéknél 2,5 milliárddal drágábban, 17,5 milliárd forintért vállalta a munkát. A világhírű japán építész, Fudzsimoto Szószuke (Sou Fujimoto)  által tervezett, a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a műjégpálya közelében, az egykori Hungexpo-irodaházak helyén épülő Magyar Zene Háza a tervek szerint oktatási, múzeumi intézményként, koncerthelyszínként és közösségi térként funkcionál majd. A lebegő palacsintára emlékeztető, roppant könnyed, látványos épület munkálatai azonban hosszú ideig nem indultak el.

Előbb többször újra kellett tervezni a házat, a hírek szerint azért, mert a japán tervező által megálmodott szerkezetet a magyar kivitelezők képtelenek lettek volna a beruházási költség jelentős túllépése nélkül elkészíteni. Ám hiába az újratervezés, a generálkivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázat érvénytelen lett, az újabb nekifutásra azonban a Magyar Építőnek sikerült elnyernie a munkát.

Tavaly ősszel a beruházást a tervek alapján Európa legjobb középületének választották, amit a Városliget Zrt. büszkén hirdetett is, azzal azonban már nem büszkélkedtek, hogy a tervezésnél rossz üveggel kalkuláltak az alapvetően üvegből épülő Magyar Zene Háza költségeinél, ezért drágult 17,5 milliárd forintról közel 19,2 milliárdra a kivitelezés.

Ez az összeg emelkedett most további 4 milliárddal. A módosítás indoklásánál a koronavírus-járványt jelölték meg előre nem látható körülménynek. A veszélyhelyzet miatt „a hazai és nemzetközi viszonylatban is beállott rendkívüli gazdasági körülményekre hivatkozva” a kivitelező arra kérte a Városliget Zrt-t, hogy finanszírozásának fenntartása érdekében már az előtt is elszámolhasson teljesítést, hogy az adott munkát elvégezte volna.

A Magyar Zene Háza hatalmas üvegfala 94 darab, Németországban egyedileg gyártott, osztatlan és hőszigetelt panelből áll majd; ezeket a monumentális üvegelemeket speciális üvegbordák támasztják meg – közölte az épület május végi sajtóbejárásán a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, Baán László. Hozzátette, a légies épület kiválóan illeszkedik a parkba, szinte teljesen elrejtik a környező platánok, a beruházás ráadásul 7000 négyzetméternyi, évtizedekig elzárt zöldfelületet is visszaad a közönségnek a Városligetből. Nemcsak az épület kinézete, hanem tartalma és funkciói is egész Európában egyedülállóak lesznek, amint a közönség a 2021 decemberében várható nyitás után megtapasztalhatja majd.

Az eredeti tervek szerint 2020-ra elkészülő létesítmény kapcsán Gyorgyevics Benedek, a beruházó Városliget Zrt. vezérigazgatója elmondta, okkal kételkedtek abban, hogy megvalósíthatók-e Magyarországon a világ egyik leginnovatívabb építészeként számon tartott Fudzsimoto tervei, most azonban már kezd kirajzolódni, hogy az épület valóban olyan légies lesz, mint a látványterveken.