Debrecen kap 29 milliárdot, de még nem teljesen világos, mire

Debrecen kap 29 milliárdot, de még nem teljesen világos, mire

Óriáskerék az ország egyetlen, idén 60 éves vidámparkjában, a debreceni Nagyerdőben 2020. március 15-én (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Döntött a kormány a Debrecen 2030 fejlesztési program első szakaszának támogatásáról – számolt be róla a Debreciner. A kormány a nagyvárosok közül elsőként hagyta jóvá Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen. A helyi lap szerint viszont azt még nem tudni, pontosan mire fog menni ez a pénz.

A Magyar Közlöny szerdai keltezésű száma közölte azt a kormányhatározatot, amely a 2020-2023. évi, mintegy 29 milliárd forintnyi pénzügyi támogatás megvalósításáról szól. Eszerint a magyar kormány egyetért a közlekedés- és gazdaságfejlesztési, közmű-, oktatási-, egészségügyi-, kulturális- és energetikai tárgyú irányokkal és tervezett projektelemekkel. Ám sokakban csalódást váltott ki az, ami megjelent a Magyar Közlönyben, mert kevés benne a konkrétum, továbbra sem lehet tudni, pontosan mi mindent tartalmaz az évtizedes program. 

Június 9-én jelentette be Papp László polgármester, hogy megszületett a Debrecen 2030 program, amely évtizedekre meghatározhatja a város történetét. Palkovics László innovációs miniszter is arról beszélt, hogy a mintegy 600 milliárd forint forrásigényű projekteket tartalmazó Debrecen 2030 program öt pillére a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a városfejlesztés. Fontos célnak nevezte, hogy „Debrecen belátható időn belül ne csak a keleti régió, hanem a szomszédos országok számára is igazodási pont legyen”.

A Debrecen 2030 programból a tárcavezető kiemelte egyebek mellett a helyi nemzetközi repülőtér bővítését, a várost elkerülő keleti körgyűrű folytatását és a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését. A Debreciner szerint az a gond, hogy magát a programot, az elkészült dokumentumot még nem ismertették a nyilvánossággal, így a város lakói eddig nem sokat tudhattak a konkrét elemekről, és beleszólásuk sem lehetett abba.

 

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.