Keddi ülésén az Országgyűlés megszavazta a koronavírus-járvány miatt március 11-én bevezetett veszélyhelyzet megszüntetését kezdeményező javaslatot. Majd a kormánypárti többség rögtön el is fogadta azt a törvényt, amely gyakorlatilag újra biztosíthatja a rendeleti kormányzás lehetőségét.
A képviselők 192 igen szavazattal hagyták jóvá a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által beterjesztett, a veszélyhelyzet megszüntetését kezdeményező javaslatot. A kétharmados jogszabályban az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet szüntesse meg. A törvénynek ez a paragrafusa a kihirdetését követő napon lép hatályba. Várhatóan június 20-án szűnhet meg a veszélyhelyzet.
Különleges jogok a kormánynak
Ezt követően Gulyás Gergely javaslatára a parlament 135 igen, 54 nem szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvényt is. A Fidesz–KDNP képviselőin kívül Volner János független és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, a Mi Hazánk-os Dúró Dóra, Apáti István és Fülöp Erik tartózkodott.
Ez alapján az országos tiszti főorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján a kormány egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el, amely járványügyi készültségnek minősül. Ennek idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik.
A válsághelyzet elrendelésének akkor van helye, ha nemzetközi járványügyi szükséghelyzet van. De akkor is el lehet rendelni, ha a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését oly mértékben veszélyezteti vagy károsítja egy váratlan esemény, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalansághoz vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé.
A veszélyhelyzet elrendelésének indoka lehet bármely olyan körülmény, amely a gyógyintézet ellátási területéhez tartozó lakosság ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy a lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna. Az egészségügyi válsághelyzetet legfeljebb hat hónapig tarthat, kivéve ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja.
A katasztrófavédelmi törvénybe beleírták, hogy a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására veszélyhelyzetben – a törvényben már meghatározott intézkedéseken túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A törvény megerősíti a veszélyhelyzet alatt bevezetett fizetési moratóriumot a hitelre, a kölcsönökre és a lízingszerződésekre december 31-ig. Rögzítették azt is, hogy a rendezvények helyszínén való tartózkodásra a kormány továbbra is különös szabályokat állapíthat meg.
Az ülés délelőtt 10 órakor Nagy Imre és mártírtársai újratemetésére történő emlékezéssel, majd napirend előtti felszólalásokkal kezdődött. Ezt követően a járvánnyal összefüggésben döntöttek az egészségügyi készenlét intézkedéseiről, valamint az idei költségvetés módosításáról. A képviselők szavaztak az örökbefogadások könnyítéséről, a különleges gazdasági övezetről és elfogadták a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára emlékező, A nemzeti önazonosság védelméről címet viselő politikai nyilatkozatot is.
A kormány által bejelentett veszélyhelyzet a hatalom érvelése szerint az egyetlen olyan különleges jogrend, ami egy járvány esetén elrendelhető és rendkívüli intézkedésekre adott lehetőséget. Még ha az alaptörvény vonatkozó passzusában a járványhelyzet nincs is nevesítve. Arról, hogy a kormány milyen rendkívüli intézkedéseket hozhat veszélyhelyzetben, a katasztrófavédelmi törvény rendelkezik. Ilyen például a közterületi rendezvények megtiltása, közúti, vasúti, vízi közlekedés tiltása adott területen, de lehetőség van arra is, hogy az emberek szabad mozgását korlátozzák, tiltsák az utcán vagy nyilvános helyen való tartózkodást. Arra is joga van a kormánynak, hogy bármely gazdasági szereplővel szerződést kössön, vagy bizonyos termelési ágazatban elrendelhesse adott termék előállítását, termelését.
Március végén a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet, rendkívüli jogrend hatályának időkorlát nélküli meghosszabbításáról döntöttek. A „túlhatalomtörvény” miatt számos kritika érte a kormányt. Jogvédők, online demonstrálók, politikusok, lapkiadók, és külföldi médiumok is kifogásolták a járványra hivatkozva bevezetett rendkívüli állapotot.
A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot május végén terjesztették be. Ebben úgy fogalmaztak, hogy a rendkívüli intézkedéseknek ideiglenesnek, szükségesnek és arányosnak kell lenniük, és biztosítani kell ezek rendszeres felülvizsgálatát.
