Nem alaptörvény-ellenes a rémhírterjesztéssel kapcsolatos új büntetőjogi szabályozás, melyet különleges jogrend idején kell alkalmazni – mondta ki az Alkotmánybíróság szerdán ismertetett, soron kívül elbírált ülésén. A határozat ugyanakkor alkotmányos követelményként megállapította, hogy a rémhírterjesztés bűntettére vonatkozó rendelkezés csak az olyan tény közlését fenyegeti büntetéssel, amelyről az elkövetőnek a cselekmény elkövetésekor tudnia kellett, hogy hamis, vagy amelyet maga ferdített el, és amely a különleges jogrend idején a védekezés akadályozására vagy meghiúsítására alkalmas.
Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy a vitatott törvényi tényállás szerinti rémhírterjesztés a közlések szűk körére vonatkozik: a tudottan hamis vagy elferdített tények nagy nyilvánosság felé közvetítését tiltja, de csak akkor, ha az különleges jogrend idején, a védekezés akadályozására alkalmas módon történik. A tiltás azonban csak a tudottan valótlan vagy elferdített tényállításokra vonatkozik, a kritikus véleményekre nem. A büntetőjogi fenyegetés tehát olyan tényállásokra nem terjed ki, amelyek valótlanságáról az elkövető nem tudott. Amennyiben viszont tudottan hamis tényeket állít valaki, amivel akadályozhatja a védekezést, akkor a védekezéshez fűződő társadalmi érdek okán a véleményszabadság korlátozása szükséges és arányos. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a beérkezett alkotmányjogi panaszt elutasította.
Az Alkotmánybíróság a büntetéssel fenyegetés súlyára tekintettel, a jogbiztonság érdekében, hivatalból eljárva ugyanakkor szükségesnek látta alkotmányos követelmény formájában az új tényállásnak az Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezésének megerősítését. Ebben megállapította, hogy az új büntetőjogi rendelkezés csak olyan tény közlését fenyegeti büntetéssel, amelynek hamisságáról az elkövetőnek már az elkövetéskor tudnia kellett, és a különleges jogrend idején valóban akadályozza vagy akadályozhatja a védekezést. Ha az elkövetés idején állított tény vitatott, és csak későbbiekben bizonyul hamisnak, az nem minősül rémhírterjesztésnek, ezért a tény közlője nem vonható büntetőjogi felelősségre.
Az Országgyűlés a koronavírus járvány kezdetekor fogadta el a Büntető Törvénykönyv március 31-től hatályos módosítását, amelynek lényege, hogy a nagy nyilvánosság előtt történő rémhírterjesztés különleges jogrend, így például járványhelyzet idején szigorúbb szankció alá esik. Az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panasz érkezett, azért vizsgálta a testület a törvénymódosítást.
