Sorra húzzák be a kisebb-nagyobb oktatásszervező cégek a tankerületek gyógypedagógiai programokra kiírt pályázatait. A jogtulajdonos szervezeteknek azonban gyakran csak a morzsák jutnak a közbeszerzéseken. Több tankerületnél olyan társaságokat hoztak ki győztesnek, amelyek nem rendelkeznek a kiírásban szereplő speciális programok akkreditációjával. Akadt, ahol az eredeti jogtulajdonosnak utólag kellett bizonyítania, hogy ő a szóban forgó gyógypedagógiai program kizárólagos gazdája.
A tolakodás az Emberierőforrás-fejlesztési operatív programban (EFOP) kiosztott, több mint 8,1 milliárd forintos alapja körül folyik. Ebből a keretből a tankerületek több száz milliós összeghez jutottak, amelyet a viselkedészavarral, tanulási nehézségekkel – olvasási, számolási és más hiányosságokkal – küzdő gyerekek fejlesztését végző gyógypedagógusok továbbképzésére kell fordítaniuk. A tanároknak a legjobb terápiás eljárásokat ígérik, ezzel is segítve a diákokat hátrányaik leküzdésében.
Többek között ilyen gyógypedagógiai fejlesztőprogram a Meixner-módszer, a LongiKid modell, a NILD (National Institute for Learning Development) Tanulásterápia program és a Sindelar–Zsoldos-program is. Mindegyik másra fókuszál, de közös bennük, hogy speciális módszerekről van szó, és egyedüli jogtulajdonosaik vannak: egy-egy egyesület, alapítvány, cég vagy éppen intézmény tulajdonában állnak, akárcsak egyes intelligenciatesztek. A magyar módszereket (Meixner, LongiKid) a metódust kifejlesztő szakpedagógusok ruházták a jogtulajdonosra, a külföldiek (például a NILD) magyar vezetője pedig éveken át tanult, vizsgázott az Egyesület Államokban, hogy annak magyarországi gazdája lehessen. A képzések oktatási anyagaival ezért csak a jogtulajdonosok rendelkeznek, a nevük alatt futó képzést pedig (elvileg) csak ők szervezhetnek. Az érintettek elmondása alapján hosszú időre előre lekötöttek a kapacitásaik.
A terápiák kizárólagos jogai miatt több tankerület nem is hirdetett közbeszerzést, hiszen szabályszerűen csak a jogtulajdonos végezheti el a feladatot, hanem keretszerződést kötött velük. Így járt el többek között a veszprémi, a szegedi, a szolnoki és a nagykanizsai tankerület is.
A kedvenceknek kell a tender
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne lehetne közbeszerzésre kiírni a képzések megrendelését – már csak a felelős közpénz-felhasználás miatt is –, sőt így helyzetbe hozhatók „az esetleges kiszemelt” cégek – persze, ha van ilyen szándék. Tehát a haszonból juthat másnak is. Ezt két tényező teszi lehetővé: egyrészt a kizárólagosságot nem ismerő közbeszerzési jogszabályok, másrészt az, hogy az ajánlattevők rendszerint a kiírásban szereplő programokkal „egyenértékű” képzéssel is pályázhattak.
Lényegében ez a kiskapu a rendszerben. A nyertesnek ugyanis lehetősége van arra, hogy a jogtulajdonosokat alvállalkozóként bevonja a képzésbe – ha meg tud velük állapodni. Ám arra is van mód, hogy a nyertes éppenséggel a jogtulajdonosétól egy árnyalatnyival eltérő, de általa akkreditált anyagot oktasson. Több tankerület úgy szerződött a vállalkozásokkal, hogy a nyertesnek legkésőbb a képzések elindításáig meg kell szereznie az Oktatási Hivatal (OH) akkreditációját. Vagyis csupán olvasat kérdése, hogy a piaci szereplők a gyógypedagógiai képzések jogszerű pluralizálásának vagy a kis lobbierejű jogtulajdonosok kiszorításának tartják-e a folyamatot.
Üzleti titok, hogy mi lesz a megoldás
A Debreceni Tankerületi Központ a Meixner-programra (nyelvi hiányosságokra, olvasástanításra kifejlesztve) és a LongiKid módszerre (hiperaktív, beilleszkedési, tanulási zavarok) keresett képzéslebonyolítót. A kiírás a jogtulajdonosoknak kevés esélyt hagyott, ugyanis a pályázótól elvárták a szállás és étkezés biztosítását is, amit a tankerület érdeklődésünkre a pedagógusok alapvető szükségleteivel magyarázott. Egyetlen jelentkező akadt a kiírásra: az Eruditio Oktatásszervező Zrt., amelynek tulajdonosa Horváth Tamás, aki korábban az állami tulajdonú Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatokért felelős igazgatója volt. Az Eruditio – még korábbi nevén – a visszaélések gyanúját felvető Öveges-programban is jutott munkához.
Az Eruditio úgy szerződött a debreceni tankerülettel, hogy a Meixner-módszernek és a LongiKid programnak sem jogtulajdonosa. A debreceni tankerület szerint viszont nincs ok a szerződés felülvizsgálatára, miután a nyertes alvállalkozók közreműködésével is teljesítheti a vállalását. Pappné Gyulai Katalin tankerületi igazgató nem látja veszélyben a képzés minőségét sem. Lapunknak küldött válaszában arra is felhívta fel a figyelmet, hogy az ajánlattevő a programmal egyenértékű képzéssel is pályázhatott.
Csakhogy az Eruditio hiába kért árajánlatot a jogtulajdonosoktól, a Meixner Alapítvány és a Dinamikus Fejlődésdiagnosztika Kft. is ajtót mutatott nekik. Arra a felvetésünkre, hogy alvállalkozó hiányában miként biztosítják a képzéseket, Horváth Tamás ügyvezető-tulajdonos üzleti titokra hivatkozva nem kívánt válaszolni. Hozzátette ugyanakkor, hogy „semmi olyat nem teszünk, nem is tudunk tenni, ami jogszerűtlen lenne, vagy bárkit valós jogsérelem érne”. Az Eruditio azt is közölte, a debreceni tankerület kiírásában nem szerepelt a követelmények között, hogy rendelkezni kell a benyújtáskor a programhoz tartozó képzési engedéllyel – ahogy más tankerületeknél sem.
Tízezreket szedett be egy egyházi temetkezési cég jogtalanul az elhunytak hozzátartozóitól | Magyar HangMegtámadták az eredményt
Más tankerületnél azonban akadt sérelem. A Tatabányai Tankerületi Központ többek között a tanulási kompetenciák fejlesztését segítő NILD program oktatására írt ki közbeszerzést. Az amerikai fejlesztésű módszer kizárólagos jogtulajdonosa a Hátrányos Helyzetűekért Országos Egyesület. A tankerület azonban a Magyar Tréning Oktatási Központ Kft.-t (MTOK) hozta ki nyertesnek. Az egyesület megtámadta az eredményt – arra hivatkozva, hogy az MTOK olyan elemekkel pályázott, amelyekkel jogszerűen nem rendelkezhet, és pályázatában alvállalkozó bevonását sem jelölte meg. Sőt, mivel a NILD szerint a hazai oktatásszervező cégek rárepültek az anyagaikra, az amerikai jogtulajdonos az Európai Unió egész területére bejegyeztette a szerzői és felhasználási védjegyet.
A tankerület azt közölte lapunkkal, hogy először azért az MTOK-t hirdették ki nyertesnek, mert ez a cég tette a legjobb ár-érték arányú ajánlatot. Takács Ádám, a tankerület szakmai igazgatóhelyettese azt írta, hogy a szerződéskötést megelőzően a tankerület kérte az MTOK-t, mutassa be a képzésekhez szükséges akkreditációt. Ezt azonban többszöri felhívásra sem tette meg, így végül a jogtulajdonos egyesülettel szerződtek. A képzések is elkezdődtek – írta.
Az MTOK – amely tulajdonosának, Solymosi Viktornak projektmenedzseléssel foglalkozó vállalkozása is van – ugyanakkor azt közölte, hogy az egyesület „taktikája” miatt végül ők álltak el a szerződés megkötésétől. Leszögezte viszont, hogy a NILD nélkül is több tucat egyéb lehetőség adódik programjogok megvásárlására.
Az MTOK egyébként a – Páva Zsolt volt pécsi fideszes polgármester testvére által vezetett – Pécsi Tankerületi Központnál is pályázott, sikerrel. A tankerület az egyik kiírásban a tanulási és magatartási zavarral küzdő gyerekek fejlesztésével foglalkozó Sindelar–Zsoldos-programra keresett képzőt. A terápiát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara gondozza. Az MTOK azonban győzött, mert olcsóbb ajánlatot tett. A pécsi tankerületi igazgató azt közölte, nyomon követik a megbízottak akkreditációját, szükség esetén felszólítják az akkreditáció igazolására, ha anélkül a képzés nem valósítható meg – mondta Páva Péter.
Az OH újabban büntetőjogi nyilatkozat kér
Miután akadtak olyan cégek, amelyek a levédett programokhoz hasonló, ugyanakkor kétes minőségű képzéseket regisztráltak, az Oktatási Hivatal (OH) szigorított. A képzőszerveknek tavaly novembertől az alapítási kérelemben büntetőjogi nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy a továbbképzés szerzői és/vagy felhasználási jogaival rendelkeznek.
A tankerületek pályázati kiírásain azonban így is sok múlik. A Mohácsi Tankerületi Központ például idei áprilisi kiírásában szigorú feltételeket szabott. A Sindelar–Zsoldos- és a Meixner-terápiára már a közbeszerzési kiírásban kikötötték, hogy a nyertesnek rendelkeznie kell OH-akkreditációval a képzés kezdetére. A NILD programra pedig azt is előírták, hogy a nyertes ajánlattevőnek be kell szereznie a hivatalos kizárólagossági nyilatkozatot az amerikai anyaszervezettől. Ennek a magyar jogtulajdonos alighanem örül, a riválisok kevésbé.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/24. számában jelent meg június 12-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 24. számban? Itt megnézheti!
