„Túléltük, de tönkrementünk” – Interjú Bölcskei Gusztávval

„Túléltük, de tönkrementünk” – Interjú Bölcskei Gusztávval

Bölcskei Gusztáv (Forrás: Magyarországi Református Egyház)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Hogyan politizáljon az egyház? Hol az állammal való együttműködés határa? Miért veszít teret a keresztyénség? Többek között erről beszélgettünk Bölcskei Gusztávval, a Magyarországi Református Egyház zsinatának nyugalmazott püspök-elnökével.

– Láthatjuk, hogy korábban nem tapasztalt módon nyújt az állam anyagi támogatást az egyháznak, olyan hatalmas összegekkel, amelyekről korábban nem is álmodhattunk. Természetes emberi reakció, hogy ebben a helyzetben a barátkozást választjuk. A nagy kérdés az, hogy hol az elvi alapú együttműködés határa? Valódi partnerségről van-e szó, vagy részben önkéntes alárendelődésről? – erről is beszélt az interjúban Bölcskei Gusztáv.

A nyugalmazott püspökkel zajlott beszélgetésben szóba került az is, hogy Balog Zoltánt egy ideje leendő püspökként emlegetik, megválasztásának elősegítésére a zsinat törvényt is módosított. Bölcskei Gusztáv ennek kapcsán arról is beszélt, kifejezetten káros, ha egy egyházi vezető megválasztásánál olyan szempontok dominálnak, hogy az illető mennyire van bizalmas kapcsolatban a kormányzattal.

A kommunizmus és az azt követő időszak tapasztalatairól az egyházi vezető Várszegi Asztrik volt pannonhalmi főapát megfogalmazását idézte: túléltük, de tönkrementünk.

Mit gondol arról, hogy a külső szemlélő számára sokszor tűnik úgy: a református egyház kifejezetten politizáló egyház, amelynek vezetősége nyíltan letette a garast egy politikai irányzat, a jelenlegi kormányerő mellett? Miért van az, hogy a legtöbb egyház, köztük a református is hallgat fontos morális ügyekben, például a menekültkérdésben? Milyen tapasztalatokat szerzett, amikor 1997-től 2014-ig a református egyház vezetőjeként gyakran tárgyalhatott az ország élén állókkal, baloldaliakkal, jobboldaliakkal egyaránt? Foglalkoztak rendszerszeren is az ügynökkérdéssel? A megigazulás kérdésében az ezredforduló idején közös nevezőre jutott a katolikusokkal előbb az evangélikus egyház, majd a reformátusok és a metodisták is. Lesz-e folytatás? Mi történt azóta, van-e esélye az ökumenikus párbeszédnek?

A válaszokat és teljes interjút elolvashatja a Magyar Hang június 12-én megjelent 2020/24. számában.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 24. számban? Itt megnézheti!