Többek között az újságíróktól, kiemelten a BBC riporterétől is bocsánatkérést vár Varga Judit azután, hogy az Alkotmánybíróság nem találta alaptörvény-ellenesnek a rémhírterjesztéssel kapcsolatos szigorúbb szabályokat. Ez a döntés az, amiről a Társaság a Szabadságjogokért ugyanakkor azt írta, hogy nem a valódi problémát vizsgálták.
Szerdán napközben jelent meg a hír, hogy az Alkotmánybíróság (AB) szerint nem alaptörvény-ellenes a rémhírterjesztéssel kapcsolatos új büntetőjogi szabályozás, amelyet az ellenzék sokat kritizált.
– Talán így már a BBC riportere is megérti... – ezzel kezdte esti Facebook bejegyzését Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint a friss döntés után „újra alkalmuk nyílt volna a Magyarország elleni hazai- és nemzetközi rágalomhadjárat főszereplőinek (beleértve a média képviselőit is), hogy elnézést kérjenek”. Hiszen ők – mint fogalmazott – a járvány közepén azzal vádolták a magyar kormányt, hogy a védekezés sikerét elősegítő szigorítással a véleménynyilvánítást és a szabad sajtót kívánja korlátozni.
Emlékezetes, hogy néhány hete rémhírterjesztésre hivatkozva két embert is előállított a rendőrség: egy Szerencs közelében élő nyugdíjasnál, Kusinszki Andrásnál egy Facebook-bejegyzés miatt tartottak házkutatást, és lefoglalták a számítógépét is, majd egy napra rá hasonló okból rabosították Gyulán a helyi Kossuth Kör vezetőjét, Csóka-Szűcs Jánost. Az ügyészség végül mindkét ügyet leállította.
Az igazságügyi miniszter most azt is írta, hogy az általa megszólítottak „bocsánatot természetesen soha nem fognak kérni” és azt sem verik nagy dobra, hogy az Alkotmánybíróság hogyan döntött. Pedig a testület – fejtette ki – azt is kimondta, hogy az új törvény nem sérti a szólásszabadságot, ugyanis csak a közlések szűk körére vonatkozik, kritikus véleményekre nem. – A vádakról tehát megint igen gyorsan bebizonyosodott, hogy még igazságmorzsákat sem tartalmaznak – zárta sorait.
Az Alkotmánybíróság döntésére reagált egyébként a Társaság a Szabadságjogokért is azt bírálva, hogy a testület elment a valódi probléma mellett. Azzal ugyanis szerintük nem foglalkozott az Alkotmánybíróság, hogy a módosítás elrettentheti a polgárokat attól, hogy szabadon kifejezzék véleményüket. Habár azt megfogalmazták, hogy rémhírterjesztést csakis szándékosan lehet elkövetni, ez az értelmezés eddig sem akadályozta a rendőröket abban, hogy olyan eljárásokat indítsanak, amikor nem erről van szó – jegyezték meg.
