Itt a figyelmeztetés: Beperelhetik a kormányokat a külföldi befektetők a járványügyi korlátozások miatt

Itt a figyelmeztetés: Beperelhetik a kormányokat a külföldi befektetők a járványügyi korlátozások miatt

Az egykori erdélyi Szászavinc (Geamana) település helyén kialakított zagytározóból kiemelkedik az ortodox templom tornya 2014. május 11-én. Az 1980-as évek elején kialakított tározóba, a közeli Verespatak rézbányájából folyik a nehézfémekkel szennyezett savas víz (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Több mint 90 ország 630 civil szervezete – köztük 18 magyar szervezet – figyelmeztetnek arra, hogy a kereskedelmi- és befektetési egyezményekben elrejtett lehetőségekkel visszaélve a multik adófizetői pénzek milliárdjait préselhetik ki olyan kormányokból, amelyek a világjárvány ellen hoztak meg bizonyos intézkedéseket – derül ki abból a nyílt levélből, amelyet a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a Karátson Gábor Kör juttatott el a kormányhoz.

Az úgynevezett befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) számos kereskedelmi- és befektetési egyezmény részét képezi. E rendszer lehetővé teszi a külföldi befektetők számára, hogy a nemzeti jogrendszeren kívül nem nyilvános körülmények között működő választott bíróságoknál pert indítsanak a kormányok ellen. Az ilyen ISDS-perek során sokkal nagyobb mértékű kártérítéseket követelnek és kaphatnak is, mint amennyit a hazai bíróságokon keresztül lehetséges lenne – olvasható a lapunknak eljuttatott közleményben.

A civil szervezetek attól tartanak, hogy ISDS-perek indulhatnak az életek megmentése, a járvány megállítása és a munkahelyek biztosítása érdekében, illetve a gazdasági visszaesés ellensúlyozására tett kormányzati lépések miatt.

A veszély valós, a perui kormányt már perrel fenyegették amiatt, mert felfüggesztette az útdíjakat, és jogi cégek már aktívan tanácsokkal segítik a vállalatokat annak felderítésében, hogy milyen lehetőségeik van ISDS-perek indítására.

Hasonló perek a magyar közvélemény számára is ismertek lehetnek: például a kanadai Gabriel Resources három évvel ezelőtt 4,5 milliárd eurós pert indított a román kormány ellen, hogy így kényszerítse ki a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya engedélyezését.

A tét nagy: 2019. december 31-ig a külföldi befektetők (többnyire nagyvállalatok) 1023 pert indítottak az egyes országok ellen. Az eddig lezárt esetekben – amelyekről van adat – a Magyar Természetvédők Szövetsége által készített összegzés szerint az államoknak 102,15 milliárd dollár kártérítést kellett fizetniük a külföldi befektetőknek.

Az aláíró szervezetek most arra kérik a kormányokat, hogy tegyenek sürgős lépéseket, és korlátozzák a koronavírushoz kapcsolódó ISDS-perek indítását, illetve függesszék fel a jelenlegi ügyeket, továbbá végérvényesen számolják fel az ISDS-perek indításának jövőbeli lehetőségét.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.