Alapjaiban alakítaná át a műemlékvédelem rendszerét egy nemrég benyújtott törvényjavaslat, és jelentősen enyhítené annak szigorát a legtöbb műemlék esetében. Az örökségvédelmi bírság szempontjából II–III. örökségvédelmi kategóriába tartozó műemlékek – vagyis a magyar műemlékek nagy része, mintegy 8000 – a jövőben nem feltétlenül teljes egészében lennének védettek. Lehetőség nyílna arra, hogy csak egyes, konkrétan meghatározott elemeikre, a „nevesített műemléki értékekre” terjedjen ki az állam jogi védelme. Erről egy értékvizsgálat során döntenének.
(...)
Magyarországon a környező országokhoz képest jóval kevesebb épületet tartanak nyilván műemlékként – Ausztriában és Csehországban is 40 ezer körüli a műemlékek száma. A magyar műemléki nyilvántartásban viszont csak 15 ezer műemlék szerepel a kormányzat szerint, ám a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakemberei ennél is kisebbre, 11 ezerre becsülik a ténylegesen védett épületek számát.
(...)
Fidesz–KDNP-s politikusok nyilatkozataiból is nyilvánvaló, hogy teljesen más rendszerre kíván áttérni a kormány, amelyben a műemlékek tulajdonosainak keze jóval kevésbé lehet megkötve az épületek átalakításakor. Így a felújítás költségei is csökkenhetnek, amitől azt remélik, hogy a tulajdonosok nagyobb eséllyel kezdenek bele a romló állapotú ingatlanok felújításába.
Ennyit kell megtartani a Radetzky-laktanyából - szállodaberuházásról szólnak a tervek | Magyar HangMiért kevesebb Magyarországon a műemlék, mint Ausztriában vagy Csehországban? Mi történhet azokkal a műemlékekkel, amelyek „nem kiemelt műemlék” kategóriába kerülnének a javaslat szerint? Mit lehet kiolvasni a kormánypárti politikusok nyilatkozataiból a tervekkel kapcsolatban? És mit árulhat el a reformról az, ami Radetzky-laktanya épületével történt? A válaszokat és a teljes cikket elolvashatja a Magyar Hang június 19-én megjelent 2020/25. számában.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 25. számban? Itt megnézheti!
