Jövőre a katás vállalkozást bújtatott foglalkoztatottként alkalmazó nagy cégnek 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie akkor, ha az egymás közötti ügyleteik egy éven belül meghaladják a 3 millió forintot. Lényeges, hogy a plusz terhet a nagy cégnek kell megfizetni, ez alól csak egyetlen kivétel van, ha a kisadózó kifizetője külföldi – nyilatkozta az MTI-nek Izer Norbert, a pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, aki Gulyás Gergely kancelláriaminiszter Kormányinfón elhangzott szavait pontosította.
A kata visszaélésszerű alkalmazása nemcsak az államkassza bevételét csökkenti, hanem a piaci versenyt is torzítja. A Pénzügyminisztérium elemzése szerint amíg 2013-ban az adónem bevezetésekor a katát választóknak mindössze 3 százaléka volt foglalkoztatott korábban, addig ez az arány 2019 végére jelentősen megnőtt: az akkor mintegy 377 ezer nyilvántartott katás közel 40 százaléka a vállalkozás megkezdése előtt alkalmazott volt, jellemzően munkaviszony keretei között foglalkoztatták.
Az államtitkár szerint a katások jelentős többsége – a tárca előzetes számításai szerint, több mint háromszázezer kisadózó – semmiféle változást nem fog tapasztalni, őket a rendelkezések egyáltalán nem érintik.
Izer Norbert arról is beszélt, hogy jelentős piactisztító hatása lehet az intézkedésnek. A tárca szakemberei kiszámolták, hogy csak a húsz legnagyobb „katás foglalkoztató” összességében 4700 olyan katást alkalmaz, akiknek évente több mint hárommillió forintot fizet ki. A költségvetést, illetve a tisztességes piaci szereplőket érő kár nagyságrendjét pedig jól jelzi, hogy az így kifizetett összeg eléri a 32 milliárd forintot.
Lényeges változtatás az is, hogy a jövőben egy magánszemély csak egy vállalkozási formában lehet kisadózó. Az adóhivatal a bejelentéskor vizsgálni is fogja, hogy a nyilvántartásában szerepel-e már kisadózóként a vállalkozó, és ha igen, az új bejelentést visszautasíthatja. Ezzel megakadályozzák, hogy egy-egy vállalkozó több cégen keresztül katás vállalkozásként kössön üzletet valamely nagyobb céggel, és így kerülje el az alkalmazottak után fizetendő adókat és egyéb közterheket.
