Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint a tranzitzónák működése, illetve az ott lefolytatott eljárások sértik az uniós jogot. Ez derült ki Priit Pikamäe főtanácsnok véleményéből, amely a Magyarországgal szembeni bírósági eljárás egyik eleme, iránymutató, de nem kötelező a később meghozandó ítélet szempontjából.
Hozzá kell tenni, hogy az eljárás részben okafogyott, mert a kormány úgy döntött, hogy megszünteti a tranzitzónákat. Ebből a szempontból a kérdés csupán az, hogy kimondja-e majd az Európai Bíróság azt, hogy az ott lefolytatott eljárások éveken keresztül sértették az EU-s jogot. A főtanácsnok véleménye egyértelműen ez, Priit Pikamäe szerint a magyar szabályozás és emiatt az eddigi magyar gyakorlat számos ponton jogellenes. Nem váratlan ez az álláspont, mert az elmúlt hónapokban konkrét ügyek kapcsán két ítélet is született, amelyben kimondták, hogy a tranzitzónákban 28 napon túl őrizetben tartott személyeket jogellenesen tartja fogva a magyar állam. A zónák megszüntetésével ezt a sérelmet már orvosolta a kormány.
A főtanácsnoki vélemény az előbbihez képest más szemszögből is rávilágít a korábbi magyar szabályozás jogsértő voltára. Rámutat arra, hogy bár a tranzitzónáknak az lett volna a szerepe, hogy lehetőséget biztosítsanak a menedékkérelmek beadására, ennek éppen az ellenkezője történt. Igyekeztek a kérelmek benyújtását ellehetetleníteni és indokolatlanul hosszú ideig elhúzni. A főtanácsnok úgy látja, hogy a zónákban lefolytatott menekültügyi eljárás úgynevezett határon lefolytatott eljárásnak minősül, amelynek hossza nem haladhatja meg a négy hetet, a kérelmezők azonban hosszú hónapokat, vagy egy évet is meghaladó időszakot kénytelenek voltak itt eltölteni.
A főtanácsnok megállapította, egy tagállam dönthet úgy, hogy nem alkalmazza az EU-s jogban lefektetett „visszatérési” irányelvet azokra a harmadik országbeli állampolgárokra, akiket az illetékes hatóságok a külső határ jogellenes átlépése kapcsán vagy az átlépést követően e határ közelében fogtak el vagy tartóztattak fel. A magyar szabályozás azonban kiterjeszti ezt az eltérést a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó azon harmadik országbeli állampolgárokra, akiket nem ilyen körülmények között fogtak el vagy tartóztattak fel. „Következésképpen, ezeket az állampolgárokat illetően a szóban forgó magyar nemzeti szabályozás nem esik kívül a „visszatérési” irányelv hatályán, és mivel a menedékkérőket megfosztja a kiutasítási eljáráshoz fűződő biztosítékoktól, sérti ezt az irányelvet” – áll a véleményben. A magyar jogból az sem derül ki egyértelműen, hogy a menedékkérőnek joga, lehetősége van-e az ország területén tartózkodni addig, amíg jogerősen le nem zárul kérelmének elbírálása.
Összességében a főtanácsnok szerint el kell fogadni a bíróságnak a Magyarországot beperlő Európai Bizottság érvelését, és konkrétan meg kell állapítani a kötelezettségszegést a menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosítására irányuló kötelezettség megsértése miatt, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmekhez, a menedékkérőknek a tranzitzónákban történő jogellenes őrizetben tartásához és a harmadik országok jogellenesen tartózkodó állampolgárainak jogellenes kiutasításához kapcsolódó eljárási garanciák megsértése miatt.
