A Fidesz támogatottsága a legszegényebbek körében a legmagasabb, holott éppen a nehéz helyzetben élők esetében tűnne indokoltnak, hogy a reményteljesebb jövő érdekében a remélt változásra szavaznak. Ezt a látszólagos ellentmondást igyekszik feloldani a frissen alapított 21 Kutatóközpont A Fidesz-titok című tanulmányában. Az idén indult intézet vezetője, Róna Dániel közgazdász-politológus, aki korábban dolgozott szakértőként a Párbeszéd Magyarországnál, részt vett Botka László és Karácsony Gergely kampányában, két éve pedig a Momentumot segíti.
A kutatók egy több mint tízezres – koronavírus-járvány előtti – közvélemény-kutatási adatbázis alapján arra jutottak, hogy a magyar társadalom felső tizede döntően ellenzéki, onnan pedig lefele haladva folyamatosan csökken az ellenzék, és nő a kormány támogatottsága: a legkiszolgáltatottabbak között kiemelkedő a Fidesz népszerűsége. Az alacsony végzettségű, jövedelmű és vagyonú választók, fizikai munkások, falvakban élők, romák, és internet-hozzáféréssel nem rendelkezőek az átlagnál számottevően nagyobb arányban kormánypártiak.
A tanulmány megállapítása szerint a gazdasági helyzetértékelés erősen meghatározta a kormány támogatottságát: minél kedvezőbbek a gazdasági várakozások, annál többen voksolnak a mindenkori kormányra. A nehéz helyzetben élők nagy része ugyanakkor nem volt elégedetlen a saját anyagi helyzetének alakulásával, és más boldogulással,
életkörülmények szubjektív értékelésével kapcsolatos kérdésekre sem kaptak a kutatók az átlagtól nagyon eltérő válaszokat. A legszegényebb válaszadók 30 százaléka érzékel romlást a saját anyagi helyzetében, ám az ellenzék még közülük sem tud több embert megszólítani, mint a kormány.
A gazdasági szavazás alaplogikájára rácáfoló összefüggés azért is meglepő, mert a többi társadalmi csoportban gyakorlatilag nincs romló helyzetet érzékelő kormánypárti szavazó – és az iménti összefüggés csak vidéken áll fent – olvasható a tanulmányban. A kutatók ebből azt a következtetést vonták le, hogy emögött külső kényszer, a helyi vagy az országos hatalom által felállított normák, konkrét nyomásgyakorlás, lekenyerezés állhat. Megjegyzik, hogy a jól látható minta szerint a fideszes polgármesterek településein nagyobb arányban hoznak szavazatot a közmunkások, mint máshol.
Valószínűtlen, hogy a legszegényebbek értékalapon támogatják az Orbán-kormányt, mert az adatokból az látszik, hogy az osztályhelyzet csak a legritkább esetben
befolyásolja a politikai véleményalkotást. A politikai-ideológiai kérdéseket sokkal inkább
párthovatartozás alapján válaszolják meg a szavazók. Egyedül a menekültekkel voltak az átlagnál elutasítóbbak, ám ez is legalább annyira a pártválasztásuk következménye, mint okozója – írják a tanulmány szerzői. – A kormányzati kampánytervezés felismerte, hogy az alacsony státuszú csoportok sokkal inkább egymással, mintsem a társadalmi elittel kívánnak versenyezni: számukra a „migránsok” sokkal fenyegetőbbek, mint az ellenzék által rengeteget emlegetett korrupciós ügyek. Összességében persze az Orbán-kormány stabil népszerűsége mögött fontos az eszmei és értékalapú motiváció, csak az alsó rétegek közötti kiugró adatokat nem lehet ebben a megközelítésben értelmezni.
A médiafölény ugyanakkor nem feltétlenül döntő tényező a tanulmány szerint. Bár a médiakutatók számítása szerint a kormánypárti és az ellenzéki média elérési aránya nagyjából 70:30 százalék, és a kutatóintézet elemzése is azt mutatta, hogy pusztán az eltérő médiafogyasztás miatt is nagyobb eséllyel lesz valaki fideszes, mint egy másik, ugyanolyan társadalmi helyzetű állampolgár, a kormánypárti fölény nem jelent kizárólagosságot. Az alacsony iskolai végzettségű, szegény és vidéki emberek nagy többsége nincs teljesen elzárva az ellenzéki hangok elől.
A tanulmány készítői hangsúlyozzák, hogy az adatok a járvány előtti helyzetet képezik le, ezt egészítették ki egy májusi felméréssel, és az idősoros elemzésük alapján tett becsléssel. A pártválasztást a fogyasztói bizalmi index is befolyásolja, és jelenleg a Fidesz népszerűsége annak ellenére sem csökken, hogy ez a mutató a 2020 májusához-júniusához foghatóan alacsony szinten utoljára 2013 nyarán járt. Róna Dániel a tanulmány online bemutatóján hangsúlyozta, a népszerűség és a bizalmi index előbb-utóbb közelít egymáshoz, és jellemzően nem a bizalmi index emelkedik fel a népszerűséghez. Vagyis hosszabb távon a járvány hatása megmutatkozhat a Fidesz támogatottságában is.
A felmérések szerint a szűk többség nem számít romlásra a saját anyagi helyzetében, és bízik a munkahelyek újrateremtésének ígéretében – összegez a tanulmány. – Ugyanakkor a válság a lakosság széles rétegeit érintette, kérdéses, hogy meddig tarthat ki annak a többszázezres csoportnak a türelme, akit jövedelemveszteség ért, vagy érzése szerint fog érni, ám a május végi felmérés idején mégis kormánypárti maradt. A kormány népszerűségének további alakulása jelentős részben a gazdasági és egészségügyi válság mértékén, kifutásán fog múlni.
