Nem tudatos törekvés volt – így válaszolt a Magyar Hang kérdésére Szanyi Tibor, miszerint mennyire jó ötlet új pártjuknak az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom, vagyis az Iszomm nevet adni. Az MSZP-t nemrég elhagyó politikus elmondta, nekik nincs hivatalos rövidítésük, a sajtó aggatta rájuk ezt a mozaikszót, és abban bízik, hogy az emberek majd leszoknak erről a megnevezésről. – A Magyar Szocialista Pártot sem hívják Maszopnak – érvelt, hozzátéve, hogyha ez mégsem így lenne, akkor „dédelget egy olyan tervet, hogy az összes párt nevét kifacsarja”.
A mozgalom alapítója szerint azért volt most szükség még egy ellenzéki pártra, mert „kiürült a politikai baloldal”, a bérből és fizetésből élő embereket valójában most senki sem képviseli, még ha a kommunikációjuk erről szól is. Azt a felvetést pedig, hogy az ellenzéki térfél további szeletelésével a Fidesznek tesznek jót, azzal hárította, hogy senki sem lehet a kormánypárt fiókszervezete, aki részt fog venni a 2022-es választások előtti ellenzéki előválasztáson. Márpedig ők határozottan részt akarnak rajta venni, olyannyira, hogy úgy tervezik, mind a 106 egyéni választókerületben lesz saját jelöltjük, aki megmérkőzik a kihívói címért. Eddig 30 helyen állapodtak már meg olyanokkal, akik beleállnának a küzdelembe, s nem országosan, inkább helyben ismert személyekről van szó.
Szanyi Tibor kérdésünkre azt is elmondta, hogy a miniszterelnök-jelölti előválasztást is támogatják, sőt: még jelöltjük is lesz. Ám ennél több konkrétumot egyelőre nem akart elárulni. Ahogyan korainak tartotta annak eldöntését is, hogy vajon egy vagy két listával érdemes-e elindulnia az ellenzéknek a Fidesszel szemben. Ez utóbbi azért is érdekes kérdés, hiszen a politikus a Jobbikot korábban többször is nevezte már fasisztoid pártnak, ráadásul – a Jövő Tv-nek nemrég adott interjújában – őket és az MSZP-t is mostani állapotában teljesen feleslegesnek nevezte. A többi ellenzéki párttal ez idő tájt Székely Sándor alapítótársa tartja leginkább a kapcsolatot, ugyanis ő országgyűlési képviselő, és az egyeztetések színtere jelenleg a parlament. Az már más kérdés, hogy a jövőben a Jobbikkal vagy viharos távozása után az MSZP-vel milyen viszonyt tud kialakítani.
Az egykori szocialista politikus azt is hangsúlyozta, a szocialisták közül többekkel is jó kapcsolatot ápol továbbra is, de senkit nem csábítanak sem tőlük, sem más pártoktól. Hozzájuk csak úgy csatlakozhat valaki, ha konkrétan megnevezi, mivel szeretne majd foglalkozni. Pártjuk most 25 tagot számlál, a júliusi kongresszusuk után fogják megteremteni a lehetőséget akár a tömeges csatlakozásra is.
Szanyi Tibor arról is beszélt, hogy pártjának „fő ellenfele” a szociális válság. Éppen ezért célkitűzéseik között számos olyan pont szerepel, amely ezzel kapcsolatos. Úgy gondolja, ezek a felvetések megindokolják azt is, miért van szükség a – szavai szerint – politikai térben kiüresedett baloldaliság képviseletére az ő pártjukkal. Az egyik legfontosabbnak a jóllét megteremtését nevezte, amelynek több eleme is lenne, az egyik, hogy minden jövedelmet ki kellene egészíteni minimum 100 ezer forintra. Ez járna azoknak, akiknek ennél alacsonyabb a fizetésük, a nyugdíjuk, vagy éppen semmilyen bevételi forrásuk nincs. Szanyi Tibor hangsúlyozta, ez nem egyezik meg a mostanában gyakran felmerülő alapjövedelemmel, vagyis, hogy mindentől függetlenül mindenkinek járjon ez az összeg. Az alapjövedelemhez képest a különbséget abban látja, hogy akik semmilyen jövedelemhez nem jutnak – akik akár iskolázatlanságuk miatt a munkaerőpiacon sem tudnak elhelyezkedni –, azoknál a szociális ellátást erősítené.
További célkitűzésük a minimálbér nettó 200 ezer forintossá tétele (a realitásokról: jelenleg egy egyetemi végzettségű kezdő tanár bruttó fizetése alig több ennél), valamint a családi pótlék háromszorosára emelkedjen, és ezt a pénzt – 37 500 forint – a nyugdíjakhoz is tegyék hozzá. Mindennek a fedezetét egyfajta osztalékadóval teremtenék meg, amely lényege, hogy a munkabérre rakódó terhek a cégvezetőknél is érvényesüljenek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/26. számában jelent meg június 26-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 26. számban? Itt megnézheti!
