Tízezer magyar lakosra három fertőzött jutott májusban, míg koronavírus-fertőzésen 56 ezren eshettek át – derül ki a Semmelweis Egyetem (SE) vezetésével a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és három vidéki orvosi egyetem részvételével végzett országos felmérésből. A kutatás eredményeit bemutató szerdai sajtótájékoztatóra nem engedték be lapunkat a járványhelyzetre hivatkozva – a járvány miatti veszélyhelyzet vége után két héttel.
A H-UNCOVER (Hungarian CoronaVirus disease-19 Epidemiological Research) elnevezésű epidemiológiai kutatásban, amely az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával, az ország négy egyetemének részvételével május elseje és 16-a között zajlott, végül 10 602 fő 14 éven felüli magyar vett részt az ország nyolc régiójából. A Medical Online összefoglalója szerint a kutatásban koordináló szerepet ellátó Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla az eredményeket bemutató szerdai sajtótájékoztatón elmondta: a reprezentatív klinikai járványügyi felmérés adatai azt mutatják, hogy tízezer magyar lakosra három fertőzött jut, míg koronavírus-fertőzésen 56 ezren eshettek át.
A 14 éves, vagy annál idősebb, mintegy 8,3 millió fős magyarországi populációból kiválasztott 17 787 polgár közel 70 százaléka vett részt a vizsgálatban, mindössze 2600-an voltak, akiket nem sikerült elérni a szűrés során annak ellenére, hogy a KSH által kiválasztott, a reprezentativitást biztosító valamennyi érintett lakcímét felkeresték, ha a postai, telefonos, vagy ügyfélkapus megkeresésre nem érkezett tőlük válasz. A vizsgálathoz kapcsolódó szöveges kérdőívet 12 337 fő töltötte ki, de közülük 1762-en a tesztelésre már nem mentek el. A PCR, illetve IGG szűrésre is vállalkozó személyek közül kilencezret szűrőállomáson vizsgáltak, 1152-t pedig otthonában kerestek fel – sorolta az adatokat a kardiológus professzor.
Az összes tesztelés során három aktív Sars-CoV-2 pozitív esetet találtak Budapesten, Komárom-Esztergom, valamint Heves megyében, közülük ketten éppen kórházi kezelés alatt álltak. Mindebből következően május első két hetében 2421 pozitív eset lehetett Magyarországon, azaz 10 ezer személy közül három lehetett fertőzött. A szerológiai vizsgálatok alapján 56 439 fő eshetett át a fertőzésen május közepéig – folytatta a számok ismertetését Merkely Béla, hozzátéve, hogy a nyugdíjasok körében magas volt a szeropozitív minták aránya, 10 ezer főre számítva 110, aminek ugyan még keresik a magyarázatát, de a rektor szerint a magasabb kitettségben keresendő az ok.
– Magasabb volt a szeropozitív esetek aránya azok körében is, akik közösségbe, munkahelyre jártak, még ha csak hetente egyszer tették is ezt; azaz az otthonukat elhagyók számára nagyobb a megfertőződés kockázata – vezette fel a sajtótájékoztatón a részletesebb adatokat Berényi Ervin, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának vezetője. Tízezer személy közül 114 lehetett májusban azoknak a fertőzötteknek a száma, akik karanténra kötelezett, vagy más, ismerten fertőzött személlyel találkoztak, és így kapták el a betegséget.
Relatív változatosságot mutatott a régiók szerinti részvételi arány, amely meghaladta a 70 százalékot a közép-dunántúli és az észak-magyarországi régióban, valamint Pest megyében. Legkevesebben, 60,4 százalék a Dél-Dunántúlon vettek részt a vizsgálatban.
Sebestyén Andor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának elnöke elmondta: a magas részvételi arány oka főként az volt, hogy az emberek kíváncsiak voltak arra, hogy elkapták-e a Covid–19-et. Az adatokat ismertetve elmondta, hogy a mintegy 2,5 milliós Dunántúlon 1,8 ezrelék a becsült fertőzöttség, míg tízezer lakosból 44-90 fő eshetett már át a betegségen. Ugyanez az arány a 2,56 milliós közép-magyarországi régióban 4,9 ezrelékes, míg az átfertőzöttség 36-120 embert érinthet tízezer főből. 2,2 ezrelékes lehet a PCR-pozitív esetek száma az ország keleti felében, ahol 3,2 millióan élnek, ott 34-86 fő lehetett már Covid–19-beteg tízezer ember közül. Budapesten tízezer lakosból átlagosan 8,6 főről lehet elmondani, hogy fertőzött volt a vizsgálat idején, míg 10 ezerből 90,5 ember eshetett át a betegségen.
– Anekdotikus feltételezéseket is megdöntött a vizsgálat – vette át a szót Lengyel Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának elnöke. Míg Kelet-Magyarországon egyértelmű az idősebb korosztály dominanciája az érintettségben, az ország középső és nyugati felében a fiatalok vannak túlsúlyban az átfertőzöttek között. Korcsoportos megoszlásban az idősebb korosztály, köztük is az 50 felettiek vannak többen, 14–30 évesek között tízezer főre 56, míg 65 év felett már 80 fő fertőzött jut. A nemek szerint megoszlásban nem találtak rendhagyó különbséget a fertőzöttség és átfertőzöttség mértékében.
Mag Kornélia, a KSH alelnöke elmondta: a vizsgálatban 489 település vett részt – amiben benne vannak a fővárosi kerületek is. Az egyetemek 1245 munkatársa mellett négyszáz önkéntes és az Országos Mentőszolgálat bajtársai is segítették a szűrés sikeres lebonyolítását, de a háziorvosok és a helyi közigazgatásban dolgozók is támogatták a munkát.
Lesz második etap
Nem befolyásolja a fertőzöttség gyakoriságát a dohányzás és a testsúly, ellenben a fertőzötteknél gyakrabban fordulnak elő társbetegségek, mint a magas vérnyomás, szívproblémák, krónikus tüdő-, vese-, és májbetegségek – fogalmazott Merkely Béla. Elmondta azt is, hogy a kérdőívekre adott válaszokból kiderült az is, hogy a szaglás és az ízérzékelés elveszítése a Covid–19 betegség specifikus tünete, ahogyan a testszerte jelentkező izomfájdalom is.
A vizsgálat nyomán relatíve nagy biztonsággal kimondható, hogy a járvány tekintetében kedvezőbb helyzetre számíthatunk a nyári hónapokban. Bár egyelőre alacsony az aktív fertőzöttek száma, de a járvány fellángolását okozhatja, ha az ismét egyre növekvő betegszámot produkáló országokból (Románia, Ukrajna, Bulgária, Csehország) behurcolják a fertőzést hazánkba
– fejtette ki az SE rektora.
Tájékoztatott arról is, hogy a négy hazai egyetem őrszem-funkciója megmarad, folyamatosan tesztelik a panaszos betegeket, az azokkal érintkezőket és a magasabb fertőzési rizikóval rendelkezőket. A jövőben két további keresztmetszeti szűrést terveznek – amennyiben szükség lesz rá –, az elsőt szeptember végén, október elején. A szakemberek ugyanis arra számítanak, hogy a szeptemberi tanévnyitás nyomán októberre elérkezhet a járvány második hulláma, és ismét nőni fog a reprodukciós szám. A második vizsgálatba a mostaniban résztvevők közül 1500-at invitálnak, a többiek frissen kapnak majd meghívást.
A SOTE is bojkottálja lapunkat
A sajtótájékoztató meghívóját június 26-án délután tette közzé honlapján és küldte ki – aznap 17:21-kor – a szerkesztőségeknek a Semmelweis Egyetem. A Magyar Hanghoz nem érkezett meghívó, de más sajtóorgánumnál dolgozó kollégánk átküldte azt. Munkatársunk alig másfél órával később küldte el regisztrációs kérelmét. Hiába, az intézmény sajtóosztálya a tájékoztató előtt fél nappal, kedden délután e-mailben jelezte, kérelmünket „a járványügyi helyzet kapcsán szükséges létszámkorlátozások miatt” nem tudják elfogadni. Az egyetem sajtóosztályának érvelése több ok miatt is különös: június 18-ával megszűnt a járványügyi veszélyhelyzet. Ráadásul a meghívóban még csak utalást sem tettek arra, hogy a sajtó munkatársai korlátozott számban – szelektíven – lehetnek jelen.
Továbbra is megoldatlan a klímahelyzet a Semmelweis Egyetem több műtőjében | Magyar Hang
Bár a műtők légkondicionálásával kapcsolatos gondok évek óta ismertek és tavaly nyári cikkünk nyomán kipattant botrányra reagálva a kormány pénzt is felajánlott a probléma orvoslására, a dolgozók számára is érzékelhető javítások eddig nem történtek. Gulyás Gergely kérdésünkre intézményvezetői alkalmatlanságról beszélt, az egyetem pedig - egy hónapnyi várakoztatás után - közölte, lesz olyan intézmény, ahol már nyár közepére elkészül az új rendszer.
Ezek után személyesen is megjelentünk a helyszínen, remélve, hogy bővebb tájékoztatást kapunk arról, miért bojkottálják lapunkat, ha az elsők között regisztráltunk az eseményre, a sajtótájékoztató helyszínéül szolágló Semmelweis Szalon pedig egy száz főt befogadni képes terem.
A regisztrációs pultnál azonban az egyetem sajtóreferense értésünkre adtak, akkor sem lehetünk ott, ha a regisztráltak közül valaki nem jelenik meg. Ha pedig kérdésünk lenne, azt küldjük el e-mailben. Az egyetem rend szerint nem, vagy csak részben válaszol lapunk megkereséseire, több hétnyi, hónapnyi várakoztatás után.
