Elsőként veszítették el a munkájukat, utolsóként térhetnek vissza, az állami segítség mégis várat magára

Az idegenvezetés nemcsak egy passzió, hanem olyan hivatás, amit mindenki évek óta tartó továbbképzéssel, önfejlesztéssel és Magyarország, illetve a turisták iránti szolgálat szeretetével teljesít nap mint nap – fogalmazott egy keddi figyelemfelkeltő akcióval egybekötött sajtóeseményen Deák Judit, a Magyar Idegenvezetők Egyesületének (MIE) elnöke. A megmozdulással a szakma kilátástalan helyzetére szerették volna felhívni a figyelmet. A turizmus lenullázódásával az idegenvezetők azonnal elveszítették munkájukat, és bár Európa több országában is támogatja az állam a turisztikai szektor nélkülözhetetlen szereplőit, a magyar kormánytól egyelőre nem kaptak segítséget.

– Magyarországon körülbelül 15 ezer idegenvezető szerepel az országos nyilvántartásban, közülük 4-5 ezren dolgoznak aktívan a főszezonban, hozzávetőleg 4 ezren a fővárosban, és néhány százan vidéken – árulta el a Magyar Hangnak Deák Judit. És éppen ennyien veszítették el a munkájukat is egyik percről a másikra, hiszen az ázsiai turisták már január-februárban elkezdték lemondani a tavaszra-nyárra lefoglalt utakat, március elején pedig, a határok lezárásával teljesen leállt az idegenforgalom. – Év végéig szinte minden foglalást visszamondtak, talán ősszel lesz egy-két lehetőségünk, de ha valóban megérkezik a második hullám, akkor azokból sem lesz semmi – tette hozzá az egyesület elnöke.

Deák Judit hangsúlyozta, az idegenvezetők elsőként vesztették el a munkájukat, és valószínűleg ők lesznek az utolsók, akik visszatérhetnek dolgozni. – Egyéni utazók talán érkeznek még az évben, de a csoportos utakra egészen biztosan nem számíthatunk. Vagyis még a legideálisabb esetben sem számolhatunk bevétellel jövő márciusig.

Mint a MIE elnöke kifejtette, az idegenvezetés szezonális munka, a tél többnyire a felkészülés időszaka, márciustól érkeznek nagyobb számban a turisták, az igazi szezon azonban hagyományosan húsvétkor indul, és szeptember közepéig tart. Vagyis a járvány hatására most már azelőtt megszűnt a munkájuk, hogy egyáltalán elkezdhettek volna dolgozni. – Ez még azokat az idegenvezetőket is kellemetlenül érintette, akiknek van megtakarításuk, de aki kizárólag a szezonbeli bevételekre alapozott, az könnyen kilátástalan anyagi helyzetbe kerülhetett – mutatott rá Deák Judit.

A keddi eseményen Caesar Éva, a Magyar Idegenvezetők Szövetségének (MISZ) elnöke elmondta, hogy az idegenvezetők turizmusban betöltött szerepének fontosságát többek közt az is mutatja, hogy legtöbbször az idegenvezető az egyetlen magyar ember, akivel egy külföldi vendég találkozik, és akivel a saját anyanyelvén kommunikálni tud. Míg régen az állami utazási irodák főállásban alkalmazták az idegenvezetőket, ma már vállalkozóként, KATA-adózási rendszerben dolgoznak. A jelenlegi helyzetben egy magyar idegenvezető az éves jövedelmének 80-90 százalékát április-október között nem tudja kitermelni, pedig általában ilyenkor teremtik meg a téli hónapok túléléséhez szükséges tartalékokat is. Ez most elmarad. Caeser Éva hangsúlyozta, kértek támogatást a NAV-tól, a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, most abban bíznak, hogy a nyár folyamán lesz pozitív változás.

Deák Judit mindehhez hozzátette, hogy az idegenvezetők többsége most, bevétel híján szünetelteti az egyéni vállalkozását, ami viszont azzal jár, hogy ha bejön esetleg egy tolmácsolás, vagy fordítás, nem tudják elvállalni, hiszen nem tudnának számlát adni. – Nagy könnyebbség lenne, ha kiterjesztenék a katás kedvezményt az idegenvezetőkre is addig, amíg újra be nem indul a turizmus.

Belföld

„Ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket!” – Újabb tiltakozás a kata szigorítása miatt

Az adótanácsadók több új javaslatot is megfogalmaztak, miként lehetne betartatni a szabályokat.

– Munka és bevétel híján számos idegenvezető költözhet ideiglenesen külföldre, ahol a nyelvtudásuknak és a tapasztalatuknak köszönhetően tárt karokkal fogadják őket például a vendéglátásban. Ez viszont azzal a következménnyel jár, hogy mire újra megérkeznek a turisták Magyarországra, nem marad képzett szakember, aki kalauzolhatná őket. Ez nem csupán nekünk, de az egész turizmusnak hatalmas veszteség – mondta Deák Judit.

Számos európai országban kapnak havi támogatást a munka nélkül maradt idegenvezetők. Ausztriában például 2000 euró, Csehországban 600, Lengyelországban nagyjából 500, Szlovákiában pedig 540 euró jár nekik. Magyarországon egyelőre nem került szóba átfogó támogatás.

Július 1-jén a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt., közösen hirdetett pályázatot 300 milliós keretösszeggel, amellyel a vidéki idegenvezetőket támogatnák. – Magyarország turisztikai értékeinek megismertetésében nélkülözhetetlen érdemei vannak az országban tevékenykedő idegenvezetőknek – áll a pályázat kírásában. – A koronavírus-járvány okozta válság azonban az idegenvezetőket sem kímélte, a turisták számának visszaesése miatt az elsők között maradtak munka nélkül a hazai idegenvezetők. Az idegenvezetők rendelésállománya minimálisra csökkent, illetve megszűnt, kiemelten sújtva a vidéki térségeket. A konstrukció célja, hogy a tapasztalt vidéki szakemberek ne hagyják el tömegesen a pályát, felhasználva azt a nagy mennyiségű tudásanyagot, amivel rendelkeznek – segítsenek újraépíteni a vidéki turizmust.

A támogatás összege nettó 200 ezer forint, amelyet olyan bejelentett vidéki lakcímmel rendelkező idegenvezető igényelhet, aki a tavalyi évben idegenvezető tevékenységet végzett Magyarországon, igazolható módon volt bevétele a tevékenység űzéséből és a pályázat benyújtásakor is fenntartja ezen tevékenységét, továbbá rendelkezik hatályos idegenvezetői „igazolvánnyal”.

Ez fontos kezdeményezés, figyelembe véve azonban a Deák Judit által említett arányokat, vagyis, hogy az aktív idegenvezetők túlnyomó többsége fővárosi, nagyon sok emberen még a jelenlegi pályázat sem segít. Ráadásul egyelőre még a vidéki szakemberek számára sem elérhető a pályázat, és ha meg is nyílik, a turizmus újraindulásáig biztosan nem lesz elegendő a 200 ezer forint.

Különösen annak fényében tűnhet aránytalannak a segítség, hogy az MTÜ mekkora összeggel támogatta a turizmust. Mint ismert, 150 milliárd forintot fordít a kormány turisztikai fejlesztésekre, és bár az ígéret szerint a vidéki, nyolcszobásnál kisebb magán szálláshelyek felújítására is juttat 60 milliárd forintot az állam, a nyertesek listájáról annyit látni, hogy kormányközeli milliárdosok kapták a vissza nem térítendő támogatás első adagját, a 150 milliárd forintnak több mint a felét – írta a 24.hu. Vagyis a járvány okozta válság ürügyén az állam finanszírozta a NER-hez közelálló vállalkozók szállodáit.