Az Országgyűlés által pénteken 133 igen szavazattal, 61 nem ellenében elfogadott 2021. évi költségvetéssel kapcsolatban általános a vélekedés, hogy nagyon sok kockázatot hordoz magában. Még a Költségvetési Tanács is aggodalmát fejezte ki ezek miatt.
Miközben a Parlament épületében zajlott a szavazás, a Lánchídnál a főváros vezetése és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) polgármesterei tiltakoztak a költségvetés önkormányzatokat büntető tételei miatt.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint az Országgyűlés egy olyan költségvetésről szavaz, „amelynek nyilvánvaló politikai célja, hogy tönkretegye a magyar önkormányzatiságot”. A politikus hangsúlyozta, a kormány akkor von el forrásokat az önkormányzatoktól, amikor a válság is sújtja azokat, illetve amikor az unióban mindenütt nem elvonnak, hanem támogatnak a központi kormányzatok. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elvonások nem a polgármestereket, hanem az őket megválasztó polgárokat büntetik.
Gémesi György a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere arra figyelmeztetett, hamis az állítás, hogy az önkormányzatok jövőre több forrással rendelkezhetnek, mint korábban. A költségvetés az idei keretnél valóban 119 milliárd forinttal több állami támogatást juttat az önkormányzatok számára, ám a pénzt rögtön elvonják a szolidaritási adó formájában, miközben kiesik a gépjárműadó, 35 milliárd forinttal szűkül a Modern városok program kerete, illetve a többletforrás nagy része elmegy a béremelésekre – hangsúlyozta a politikus. Ez összességében „alsó hangon” mínusz 100 milliárd forintot jelent.
Tóth József (DK), Polgár polgármestere úgy vélekedett, a költségvetés nemcsak Budapestnek okoz hátrányt, hanem a vidéki Magyarországnak is. Példaként említette, hogy Polgár minden egyes lakosának 6500 forintnyi elvonást jelent a büdzsé.
A tervezet nyilvánosságra hozását követően a lapunknak nyilatkozó közgazdászok egyhangúlag arról beszéltek, semmi értelme a tavasszal benyújtott költségvetésnek, mert nem ismert még, hogy miként zárul az idei év. A koronavírus-válság gazdaságot agyonütő hatása miatt idén még kevésbé lehet megalapozott javaslatot letenni az asztalra. Hasonlóképpen vélekedtek a Portfóliónak nyilatkozó elemzők is, akik szerint „nem lehet megítélni, hogy a kormány várakozásai hogyan változtak a 2020-as évhez képest, mivel a költségvetésben nem szerepel az idén várható bevételi és kiadás oldali teljesülés, csak az eredeti előirányzatok, amelyeket még tavaly nyáron kalkulált a minisztérium, amikor még sehol sem volt a vírusválság.”
A kormány mindennek ellenére ragaszkodott a tavaszi költségvetéshez, és azt a fideszes szavazógép el is fogadta. A megszavazott büdzsét a kormányoldal a gazdaság-, a család- és a munkahelyvédelem szavakkal jellemzi, az ellenzék pedig az önkormányzatok teljes ellehetetlenítéséről beszél, és a cserbenhagyás valamint a bosszú költségvetéseként jellemzi a törvényt.
A kormány elképzelése szerint gépjárműadó teljes éves bevétele a központi büdzsében marad, és a szolidaritási hozzájárulás bevétele pedig megnégyszereződik. Vagyis egyik oldalon az önkormányzatok egyik fontos bevételi forrását veszik el, a másikon pedig négyszer akkora központi befizetést rendelnek el számukra, mint korábban.
A kormány ugyan azzal érvelt javaslata mellett, hogy az csak a válság miatt ilyen szigorú az önkormányzatok számára, ez az érvelés azonban megbukott, amikor kiderült, hogy a településeket sújtó elvonásokat 2024-ig fenn akarja tartani a kormány.
A törvény elfogadásának körülményei is jellemzőek a mai magyar parlamentarizmusra. Az ellenzék 815 módosító javaslata közül egyetlen egyet sem fogadott el a kormánytöbbség a bizottságokban. A költségvetési bizottságban például sem az ellenzéki polgármestereket, sem a szakszervezeti képviselőket nem hagyták szóhoz jutni, a kormány számára fontos és hatalmas kiadásokat jelentő óriásberuházásokra – Paks 2 és a Budapest–Belgrád vasútvonal – azonban rábólintottak a kormánypárti képviselők. Nem feledkeztek meg a közmédiáról sem, hiszen az eredeti javaslat 77 milliárdos büdzséjét 97 milliárdra emelték egy kormánypárti javaslat elfogadásával. De szintén kormánypárti javaslatra a Miniszterelnöki Kabinetiroda 11 milliárd forintot költhet kiemelt társadalmi kapcsolatok építésére, alapítványok támogatására pedig 2,7 milliárd forint helyett 4,9 milliárdot. Az ügyészségről sem felejtkeztek meg a kormánypárti képviselők, hiszen javaslatukra 38,8 milliárd forint helyett 42,9 milliárd forintot költhetnek személyi juttatásokra.
Igaz, a csecsemőgondozási díj növelésére is szántak plusz 14,2 milliárd forintot, az egyébként mostohagyermekként kezelt felsőoktatásra pedig 2,8 milliárd forinttal többet, 322 milliárd forintot szánnak. A katázókat sújtó büntető adóból viszont 40 milliárd forintnyi többletbevételre számítanak.
Az évek óta mostohagyerekként kezelt két ágazat, az egészségügy és az oktatás továbbra sem vált édesgyermekké. Korábban megírtuk, hogy például ez utóbbi esetében jövőre alig növekszenek reálértéken a kiadások.
Az átalakított szemléletű költségvetésben nem hogy az egészségügyben dolgozók béremelésre nincs forrás, de az egészségügyre szánt összeg még olyan mértékben sem emelkedik, mint békeidőben. A jövő évi költségvetés Egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap (E-alap) című fejezetében mintegy 3000 milliárd forint szerepel, ami 9,6 százalékkal több, mint az idei évben. Ezzel szemben az E-alap 2020-ra 9,7 százalékos növekményt könyvelhetett el a tavalyi évvel szemben. Vagyis most, amikor baj van, még kevesebb növekmény jut az egészségügynek, mint a koronavírus-válság előtt.
Ezekkel a tételekkel szemben vannak olyan területek, amelyeknek költségvetését hatalmas mértékben emelte a kormány: a rendvédelmi szervekről van szó. A honvédelmi kiadásokat jövőre mintegy 30 százalékkal növeli a kormány, a rendvédelmi kiadások pedig meg fogják közelíteni az 1000 milliárd forintot.
