Gyakorlatilag változatlanul kerül a Parlament elé a műemléki törvényt módosító tervezet. A törvénymódosítás lehetőséget ad, hogy a magyar műemlékek nagyobb része (mintegy 8000 műemlék) védettségét felülvizsgálják, és megszüntessék a korábbi, teljes műemléki védettséget, vagy azt csak az épület egyes részeire állapítsák meg, így teret engedjenek nagyobb átalakításoknak.
Az új, lazább műemléki szabályozás alól mindössze 3000 kiemelt műemlék jelent kivételt, de kivételes esetekben még ezeket is egy kategóriával lentebb sorolhatják a törvényjavaslat szerint. A kormányzati indoklás szerint azért van szükség a műemlékvédelem szabályainak enyhítésére, hogy a tulajdonosok – akik Magyarországon is jórészben magántulajdonosok – mozgástere nagyobb legyen. Ettől több műemlék felújítását remélik. Az „átsorolást” megelőző értékvizsgálat szempontjai és szabályai egyáltalán nem ismertek – erről egy későbbi kormányrendelet fog rendelkezni.
A jövőben két műemlékvédelmi kategóriát különböztetnének meg: az eredeti javaslat szerint „kiemelt” és „nem kiemelt” műemlékeket. A régész, művészettörténész, építész és restaurátor szakemberekből alakult civil szervezet, a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete kifogásolta a műemlékvédelmi szabályok jelentős enyhítését, és azt is, hogy a törvényben előírt társadalmi egyeztetés nélkül vitték a parlament elé a nagy horderejű törvénymódosítást. A szervezet képviselőit a Parlament kulturális bizottsága is meghallgatta, de csak azt javaslatukat építették be a kormány által benyújtott törvénytervezetbe, hogy a „nem kiemelt” és a „kiemelt” műemléki kategóriák helyett más elnevezéseket alkalmazzanak. A javaslatban végül „kiemelten védett műemlék” és „védett műemlék” kategóriák szerepelnek.
Bekerült a törvénymódosításba egy másik módosítás is, ami ráadásul tovább enyhítene a szabályokon. A korábbi változatban is szerepelt, hogy ha egy műemlék védettsége megszűnik a felülvizsgálat során, akkor az önkormányzatot hívja fel a minisztérium, hogy vizsgálja meg érdemben, hogy helyi védettség alá helyezze az épületet.
A helyi védettség jóval kevésbé szigorú védelmet jelent a műemléki védelemnél. (A helyi védettség másik jellemzője, hogy az ilyen épületek megóvását az önkormányzat felügyeli, és az esetleges felújítás támogatása is jellemzően az önkormányzatra hárul.) A helyi védettségről az önkormányzat maga dönt, erre nem kötelezhető. A javaslatban eredetileg az szerepelt, hogy ha az önkormányzat nem helyezi helyi védelem alá a műemléki védelemtől megfosztott épületet, azt indokolnia kell, és ezt az indoklást meg kell küldenie a miniszternek. Az összegző módosító javaslat ezt a részt elhagyni javasolja, eszerint az önkormányzatnak indokolnia sem kellene a döntését.
Az Országgyűlés pénteken huszonhat javaslatról szavazhat, a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása mellett a kormány 2021-es költségvetésről szóló javaslatáról, az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról, az iskolaőrség bevezetéséről és a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosításokról is. Kivételes eljárásban szavaznak még az elhunyt olimpiai érmes sportolók özvegyeinek járó életjáradék növeléséről, továbbá újra kísérletet tesznek a jobbikos Brenner Kolomann parlamenti alelnökké választására.
