A fideszes önkormányzatoknak is gondokat okozhat a települések megsarcolása, vagyis hogy a kormány elvonja tőlük a gépjárműadót, illetve hogy emeli a szolidaritási hozzájárulás.t
Kecskeméten például csütörtökön kapott felhatalmazást a város vezetése, hogy 6,5 milliárd forintos hitelt vegyen fel a település által indított, illetve tervezett fejlesztések önrészének biztosítására. Pedig Kecskeméten ott a Mercedes-gyár, amely tisztességes mértékű iparűzési adót fizet minden évben a város kasszájába.
Igaz, ebben az évben a kormány döntésének eredményeként több súlyos csapás is érte a város költségvetését. Egyrészt a koronavírus-válság miatt hónapokig elestek a parkolási bevételektől, elvonták a gépjárműadót a településtől, másrészt – és talán ezek voltak a legsúlyosabb csapások – a cégek elhalaszthatják az iparűzési adó befizetését, illetve 1,4 milliárd forintról 3,4 milliárd forintra emelkedik a szolidaritási adó összege is.
Információink szerint a városi önkormányzat a tavalyi 3,2 milliárd forintos hitelkeretből 41 beruházást szeretett volna finanszírozni, amely összegből 1,5 milliárd forint megmaradt. Ennek ismeretében felvetődik a kérdés, vajon miért volt szükség újabb hitelkeretre. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester (Fidesz) megkeresésünkre azt válaszolta, „a tavalyi hitel 2019 végéig volt lehívható. A kivitelezési státusznak megfelelően tudtunk lehívni hitelt, hiszen az elvégzett munkát a bank felé számlákkal kell igazolni. Egyes beruházások már befejeződtek, mások folyamatban vannak, idén pedig újabb beruházások is elindultak, amelyekhez szükséges a saját forrást biztosítani.”
Azt is megkérdeztük, a jelentős összegű hitel nem jelent-e túlságosan nagy terhet a városnak, illetve hogy mekkora gondot jelent számukra a központi elvonás jelentős emelkedése. A polgármester válasza szerint nem jelent különösebben nagy terhet a kölcsön számukra, mert kedvező kamattal jutnak pénzhez, a beruházásokat pedig be kell fejezni. A központi elvonás pedig egyáltalán nem ütött lyukat a költségvetésen, mert mindig nagy általános tartalékkal készítik terveiket. A járvány miatti védekezésből pedig Szemereyné szerint mindenkinek, így az önkormányzatoknak is ki kell venni a részüket.
Másként látja a helyzetet Lejer Zoltán (Jobbik), a városi közgyűlés tagja, a környezetvédelmi bizottság vezetője. Szerinte éppen a koronavírus-válság miatt nem lehet tudni, mekkora adó- és egyéb bevételekre számíthat az önkormányzat.
– Szeptemberben már valamivel többet látunk, mert akkor kell feltölteni az iparűzési adót a vállalkozásoknak. Persze még ekkor is igen nagy marad a bizonytalanság, hiszen a 2021-ben befolyó adót az idei év teljesítménye adja, és nem nagyon tudni, mekkorát üt a válság a magyar gazdaságon – fejtegette a politikus.
– Miután pedig a német autóipar igen komoly nehézségekkel küzdött már a válság előtt is, a legújabb hírek szerint pedig a Mercedes első negyedéves autóeladásai 15 százalékkal estek, ez bizonytalanná teszi, hogy mekkora adó folyik majd be a város legnagyobb adófizetőjétől. Az is tény, hogy bár elindult a gyártás a kecskeméti gyárban, még nem termelnek teljes kapacitással. Végül azt is elképzelhetőnek tartottuk, hogy az iparűzési adó elvonása a jövőben érinti majd a megyei jogú városokat is, és akkor valós veszély fenyegetheti Kecskemétet. Mi erre a veszélyre igyekeztünk felhívni a figyelmet, de leszavaztak bennünket. Persze a szándék érthető: azokat a fejlesztéseket, amelyekhez már nyertünk támogatást, be kell fejezni, és ehhez szükség van az önerőre. De ezzel együtt is vannak kétségek azt illetően, hogy lesz-e akkora bevétele a városnak, amelyből gond nélkül finanszírozni tudja a beruházásokat – tette hozzá.
