Eltiltották a lapszerkesztéstől az Orbán-interjú meghamisítóját

Másodfokon súlyosabb büntetést kapott a Veszprémi Napló korrábbi munkatársa, aki a vád szerint meghamisította az Orbán Viktor miniszterelnökkel készült, Fejér Megyei Hírlapban megjelent interjút – közölte lapunk érdeklődésére a mai ítéletről a Veszprémi Törvényszék. F. Gábort jogerősen 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélték – első fokon 240 ezer forint büntetést szabtak ki –, továbbá három évre a foglalkozásától, a lapszerkesztéstől is eltiltották.

F. Gábort – aki végig tagadta a bűncselekmény elkövetését – információs adat megsértésének bűntettében mondták ki bűnösnek. A bíróság szerint ő hamisította meg a 2016. december 24-én megjelent kormányfői interjút, ő írt bele olyan szövegeket az interjúba, amelyeket a miniszterelnök nem mondott. A meghamisított mondatok között szerepelt többek között, hogy az ápolók bérével a kórházi hullák száma is emelkedett, vagy – a manipulatív nemzeti konzultációkra utalva – hogy „mi kikértük az emberek véleményét, bár nem érdekelt minket”.

Mint arról többször írtunk, a több évig tartó bírósági eljárás azért is volt érdekes, mert kulisszatitkokat fedett fel az akkor még formálódó kormányközeli médiaóriás működéséről. Az interjú ugyanis röviddel azt követően jelent meg, hogy a Fejér Megyei Hírlapot is kiadó Pannon Lapok Társasága kiadó a Mediaworks tulajdonába került. F. Gábor egyike volt azoknak, akik a veszprémi szerkesztőség néhány kiemelt munkatársaként a fontos cikkekért felelt. A Szakács Árpád által készített miniszterelnöki interjút a központi szerkesztő másolta be dunántúli napilapok oldalára. A kiadónál azonban a számítógépes program védelmére vajmi kevés figyelmet fordítottak: a lapcsoport négy megyéjének több tucat alkalmazottja az eredeti, mindenki által ismert, közös jelszóval használta a rendszert. F. Gábor Veszprémben a saját számítógépéről az egyik szabadságon lévő munkatársának felhasználói nevével és jelszavával belépve írt bele a Fejér megyei napilapban megjelenő interjúba – állapította meg az első fokon eljáró Veszprémi Járásbíróság.

Az ügy azért került másodfokra, mert F. a felmentéséért, az ügyészség pedig súlyosításért fellebbezett. A védője szerette volna, ha a bíróság ismét meghallgatja igazságügyi szakértőket, de az indítványt elutasította a bíróság. A másodfokon eljáró törvényszék szerint az első fokú bíróság jól állapította meg a tényállást, a tanács ugyanakkor megalapozottnak találta az ügyészség súlyosításra vonatkozó indítványát. Az indoklás szerint a másodfokú bíróság a kialakult bírói gyakorlat alapján nem látta mellőzhetőnek a vádlott foglalkozástól való eltiltását. E körben külön értékelendő, hogy az újságírói szakma alapvető elveivel is ellentétes volt a vádlott cselekménye – hangzott el az indoklásban a közlés szerint.

F. Gábor: „Már kevésbé haragszom a valódi elkövetőkre”
Cikkünk publikálása után F. Gábor e-mailben reagált a bíróság jogerős döntésére, azt közölve, hogy feltáratlan tényállás alapján ítélték el. „Látva az 50-es évek hangulatának visszafogott verzióját, már kevésbé haragszom a valódi elkövetőkre. Nagyobb hibának tartom azt az elképesztően erős szervilizmust és megfelelési kényszert, ami elnyomja a korrektséget, teljességigényt. Bosszant a bíróság szóbeli indoklása, hiszen az egymásnak ellentmondó nyomok és szakvélemények ellenére feltáratlan és leegyszerűsített tényállás alapján ítéltek el. A pénzbüntetés nem vág földhöz, de megyünk tovább és nemsokára részletezem, mi volt a szakvéleményekben, min alapult a vádirat és elmesélem a komédia felvonásait.” – írta.