Áder Jánoshoz fordultak a könyvelők a kata szigorítása miatt

Áder Jánoshoz fordultak a könyvelők a kata szigorítása miatt

Budapest, 2020. június 30. Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Semmelweis-napi ünnepségén a Szent László Kórház udvarán 2020. június 30-án. MTI/Illyés Tibor

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A köztársasági elnökhöz fordul a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE), hogy ne írja alá a kata szigorítására vonatkozó törvénymódosítást.

Az ügy előzménye, hogy a kormány bevezet egy 3 milliós összeghatárt a katás számlák esetében, és 2021-től 40 százalék adót kell majd fizetni az ugyanazon felek között, évi 3 millió forintot meghaladó számlák után.

A törvényjavaslatban a korábbi adóterhelést – vállalkozásnak történő teljesítés esetében – 40 százalékos adó sújtaná 2021-től közvetve, külföldi kifizetőnél pedig közvetlenül a kisadózó vállalkozást sújtva. A MKOE számításai szerint akár az érintett egyéni vállalkozókat is hatszoros adóemeléssel fenyegeti. „Sosem volt még magánszemélyeket érintően hatszoros adóemelés Magyarországon, ezért a törvényjavaslatot megfontolás céljából kérjük küldje vissza az Országgyűlés számára” – hangsúlyozza közleményében a szervezet.

A könyvelők azt is állítják, hogy nem is megfelelő a jogszabály, mivel nem fogalmaz egyértelműen. „Az elfogadott törvényjavaslat nem tesz eleget a jogalkotás követelményének, mert nem tisztázza, hogy a 40 százalékos adókulcs mire vetítendő. Rövid példával: egy cégnek számlázott évi 5 millió forint bevétel esetén a 40 százalékos adó 800 ezer forint, vagy 2 millió forint lesz? Álláspontunk szerint a magyar nyelvtan szabályai szerint erre az elfogadott törvény nem ad választ és az jogértelmezéssel sem pótolható – fogalmaz az MKOE.

A Pénzügyminisztérium adatai szerint a kata bevezetésekor az adónemet választók csupán 3 százaléka volt korábban foglalkoztatott, 2019 végére viszont ez az arány már 40 százalék volt, ami fantomfoglalkoztatást sugall, és ezt most üldözi az állam. Az MKOE már korábban megírta, a kormány a jelek szerint nem értette meg, hogy a munkaviszony és a vállalkozási/megbízási jogviszony jelenleg nem választható szét. Ezért petíciót fogalmazott és aláírásgyűjtési akciót indított az egyesület a katázás átalakításával kapcsolatos kormányzati tervek visszavonását sürgetve.