A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nem lehet ellenzékben, inkább a kormány döntéseit kell a társadalom számára optimalizálni – erről beszélt az Indexnek adott interjújában Freund Tamás frissen megválasztott elnök. Az agykutató szerint a konfrontatív politika zsákutca, a saját álláspontját viszont nem kormánypártiságként fordítaná le. Hozzátette azt is, attól az Akadémiát távol fogja tartani, hogy pártpolitikai kampányokban vegyen részt.
Arra a kérdésre, tehet-e az Akadémia a kormány felé gesztusokat, azt válaszolta: ez nem csak gesztus, az MTA-nak pedig nemzeti intézményként „kötelező az országot szolgálnia”. Sőt: „ha ez a kormányzati döntések befolyásolásán keresztül lehetséges, akkor az Akadémiának ezt küldetése megtenni”.
Viszont Freund Tamás megjegyezte azt is: soha nem titkolta, hogy a kutatóhálózat elvételét nagyon rossznak tartja. „Ezért egyértelműen a kormányt kell, hogy hibáztassam. Az Akadémiával való kormányzati bánásmód, az, hogy 54 percet kaptunk a sorsunkról döntő törvényjavaslat elbírálására, nem volt méltó az Akadémiához, mint nemzeti intézményhez. A kutatóhálózat elvétele, és az Akadémián születő eredmények eljelentéktelenítése a kormányközeli sajtóban ahhoz vezetett, hogy sok független gondolkodású tudós elvesztette a hitét a kormányzatban” – fűzte hozzá.
Szóba hozta azt az esetet is az új elnök, amikor a Figyelő kiemelt egy tanulmányt az LMBT-társadalom helyzetéről a roma populáción belül. Ebből szerinte könnyen csinált viccet a sajtó, ő viszont abszolút semmi problémát nem lát a genderkutatásokban, olyan társadalmi jelenségről van szó, amivel foglalkozni kell. „Genderkutatás az is, hogy a nők hogyan integrálódjanak vissza a munka világába, senki nem mondaná, hogy ez ne lenne fontos. Vannak olyan aspektusai, amelyek kiemelten jelentősek, mások talán kevésbé, de erre így rálegyinteni, hogy ez kidobott pénz és felesleges, azt nem lehet. És nem szabad úgy beállítani, mintha az egész kutatóhálózat ezekkel a témákkal foglalkozott volna” – tette hozzá.
Egyébként Balázs Zoltán politikatudós korábban szintén erről beszélt lapunknak adott interjújában.
– Mondanom sem kell, hogy a társadalmi nem-tanulmányok sűrűjében vagyunk. Az elnevezéstől nekem is föláll a szőr a hátamon, meg a betiltás-logikától is, de a vicces mégis csak az, hogy ha a kormány valóban hozzá akar látni a demográfiai problémák megértéséhez és megoldásához, akkor a releváns szakirodalmat erre fogja megtalálni – fejtette ki két éve a Corvinus Egyetem oktatója.
Felvetődött most, hogy Freund is gyengén teljesítő, ellenzékieskedő társadalomtudósokról írt, ami miatt 67 kutató tiltakozott. Arra a kérdésre, hogy fenntartja-e a szavait, most azt válaszolta: „én a kiválóságot szeretném támogatni minden tudományterületen, politikai nézetektől teljesen függetlenül. A gyengéket kritizálni fogom a jövőben is, politikai oldalválasztástól szintén függetlenül”.
Mindezt az új MTA-elnök az Orbán Viktornak írt levelére gyökerezteti vissza, amiben azt magyarázta, szerinte miért zsákutca Palkovics László politikája. Ő úgy látta, épp emiatt a legjobbak elmennek, és a gyengék maradnak, akik „közé tartoznak azok is, akiknek a cikkeit nem fogadják el neves nemzetközi lapok, de ha beleírnak egy-két kormánykritikát, akkor már igen. Ilyenek biztosan vannak. A 67 aláíró arra talán már nem figyelt, hogy én abban az interjúban is a világnézeti és ideológiai sokféleség előnyeit tárgyaltam.”
Azt viszont problémának tartotta Freund, hogy a kormánykritikus hangok elhalkultak a Professzorok Batthyány Körén belül, ezért is lépett ki onnan. Szerinte hibás döntés volt a PBK-nak nem kiállnia amellett, hogy a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál. Ez számára kiábrándító volt, és nem tudott maradni, hiába ért egyet a szervezettel 90 százalékban.
Négyszemközt egyébként 2018 nyarán találkozott utoljára Orbán Viktorral, amikor személyes beszélgetést kért tőle a „Palkovics-féle hadjárat” miatt. – Ő meg is értette, hogy az alapkutatásokkal valójában nincs baj, de azt mondta, hogy az Akadémia nem biztos, hogy mindenben jó gazdája a kutatóhálózatnak, és adjunk egy esélyt a Palkovics-féle terveknek, ha mégsem működik, akkor majd menjek vissza hozzá. Őszre már teljesen világos volt, hogy ez nem fog működni. Azóta csak a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottságban futottunk össze egy nagyon rövid időre, ott megint szerettem volna vele beszélni az akadémiai ügyben, de nagyon kellett rohannia. – Talán akadémiai elnökként majd fogad – fűzte hozzá Freund, aki szerint ugyanakkor a tudományos függetlenség semmit sem csorbult az utóbbi két évben.
