Egyre súlyosabb a helyzet a környező országokban, a járvány új erőre kapott a régióban, az adatok alapján már csak Magyarországon sikerül kordában tartani a vírust. A szomszédainknál kialakult helyzet miatt az operatív törzs a határok lezárásának lehetőségét mérlegeli, és a várható korlátozásokra tett utalást Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli szeánszán. Az általa is említett „behurcolás” különösen az új megbetegedések számának ismeretében tűnik logikus feltételezésnek.
Végignézve az adatokat, megdöbbentő a különbség: Ukrajnában több mint 800, Romániában több mint 600, Szerbiában 266 új fertőzöttet regisztráltak, de Ausztriában és Csehországban is átlépte a 100-at a friss megbetegedések száma – Magyarországon péntekre 3 beteget találtak.
Van azonban még egy óriási különbség a környező országok és Magyarország között: az elvégzett tesztek száma. Romániában az elmúlt héten átlagban körülbelül 11 ezer, Ukrajnában 10 ezer, Szerbiában 7,5 ezer, Ausztriában 7 ezer, Csehországban 3200 laboratóriumi vizsgálatot végeztek. Magyarországon 1400-at – az elmúlt négy nap átlaga pedig olyan alacsony, mint a járvány kitörésének időszakában volt –, ami még kevesebb mint az 5,4 millió lakosú Szlovákiában, ahol 1700-at végeztek átlagban.
A tesztelés kapcsán tavasszal komoly vita bontakozott ki itthon. A magyar hatóságok a járvány kezdeti időszakában lényegesen kevesebb tesztet végeztek el, mint bárhol máshol a régióban. A sokat bírált módszert védelmébe vette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője március 20-án, hangsúlyozva, hogy nincs értelme Magyarország teljes lakosságát szűrni, a teszteket csak a gyanús esetekben érdemes elvégezni. A WHO vezetője, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz ugyanakkor már március közepén az átfogó tesztelésre figyelmeztetett Genfben a WHO-tagállamok képviselőinek találkozóján. – Tesztelni, tesztelni, tesztelni – üzente a szervezet vezetője. A WHO ezt a véleményt erősítette meg áprilisban is.
Miután Európa egy része látszólag túljutott a járvány első felvonásán, a már hónapokkal ezelőtt előrejelzett második hullámra várva a tesztelés szerepe felértékelődik. Ferenci Tamás biostatisztikus, a kormány által létrehozott epidemiológiai munkacsoport tagja a Magyar Narancsnak május közepén elmondta, hogy a tesztelés ennél a betegségnél különösen fontos, hiszen a tünetmentes fertőzötteket csak így lehet kiszűrni. Ugyanő július elején az Indexnek nyilatkozva megismételte, hogy széles körű tesztelés nélkül kevés esélyünk lehet megfogni a vírust. Hangsúlyozta, hogy a laboratóriumi vizsgálatok terén az eddigieknél jóval nagyobb transzparenciára lenne szükség.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is több alkalommal hangsúlyozta az elmúlt hetekben a laboratóriumi vizsgálat fontosságát. Az Inforádió műsorában elmondta, „nagy barátja” az önkéntes, széles körű tesztelésnek.
Mindeközben azonban Müller Cecília országos tiszti főorvos június végén arra figyelmeztette a hazai kórházakat, hogy csak a legszükségesebb esetben kell tesztet végezni, és ahol túl sokat tesztelnek, ott vizsgálatot kezdeményez a hatóság. Ha ennek során kiderül, hogy indokolatlan volt a félelem, vagyis „feleslegesen” végezték el a teszteket, akkor az intézménynek kell megtérítenie a laboratóriumi vizsgálat költségét. Később a közmédia műsorában igyekezett megmagyarázni a különös fenyegetést, hangsúlyozva, hogy szó sincs arról, hogy csökkentenék a tesztek számát.
Nem szabad ugyanakkor elfeledkeznünk róla, hogy a hatóságokat ért kritikák ellenére Magyarország sikerrel küzdött meg a járvány első hullámával. A H-UNCOVER (Hungarian CoronaVirus disease-19 Epidemiological Research) elnevezésű, az ország négy egyetemének részvételével május elseje és 16-a között zajlott epidemiológiai kutatásból kiderült, az országot valóban alig érintette a járvány. Merkely Béla az eredményeket ismertetve elmondta: a reprezentatív klinikai járványügyi felmérés adatai azt mutatják, hogy tízezer magyar lakosra három fertőzött jut, míg koronavírus-fertőzésen 56 ezren eshettek át.
Valószínűleg ennek is köszönhető a jelenlegi állapot, amely azonban a „behurcolással” gyorsan megváltozhat. Nem véletlenül figyelmeztetett Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa, és Merkely Béla is a külföldi nyaralás veszélyeire, és még Orbán Viktor is arra kért mindenkit, az Adria helyett inkább a Balatonhoz menjen pihenni.
– Az uniónak azt a kérését, hogy az unión kívüli országokból is engedjünk be polgárokat, Szerbia kivételével, nem tudjuk egyelőre teljesíteni, mert az ellentétes lenne a magyar emberek egészséghez fűződő érdekével – fogalmazott a miniszterelnök július 2-án egy Facebook-videóban. Az EU 14 ország (és bizonyos feltételek teljesülése mellett Kína) előtt nyitotta volna meg határait. A felsorolt államok jellemzően sikerrel verték vissza a vírus első rohamát, az egyik közülük, amelynek ismét szembe kell néznie a veszéllyel, éppen Szerbia. Vagyis Orbán Viktor a magyar emberek egészségére tekintettel egyetlen országot tartott alkalmasnak arra, hogy állampolgárai beutazzanak hozzánk, azt, amelyben a járvány újra berobbant, és már a bejelentés idején is napok óta jelentősen emelkedtek az esetszámok.
A helyzet azóta csak romlott déli szomszédunknál, Aleksandar Vucic szerb elnök ennek hatására újra kilátásba helyezte a kijárási tilalom bevezetését, mire Belgrádban tüntetések kezdődtek, a demonstrálók betörtek a parlament épületébe, kövekkel és égő szurkolói fáklyákkal dobálták meg a rendőröket, valamint kukákat borogattak és gyújtottak fel. Az összecsapások az elmúlt napokban is folytatódtak, a tüntetéssorozat átterjed Nisre és Újvidékre is, a szerb elnök pedig meghátrált, és visszavonta a kijárási tilalomra vonatkozó tervet.
Ahogy a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és a rádióban Orbán Viktor egyaránt megígérte, a napokban szigorításokat vezethet be a kormány, lezárhatják a határokat, megakadályozva ezzel a fertőzés „behurcolását”. Kérdés, hogy időben történik-e a lépés, hiszen a Balkánon hetek óta meredeken emelkedik az új megbetegedések száma, és a határok megnyitása óta a miniszterelnöki kérés ellenére rengeteg magyar utazott például az Adriára nyaralni. Horvátország egyébiránt az EU országaival ellentétben megnyitotta a határait a járvány által leginkább sújtott Egyesült Államok turistái előtt is.
