A magyar tenger körüli szálláshelyek kihasználtsága már most 80 százalék feletti, míg a máskor zsúfolt és drága külföldi üdülőhelyek számára fekete év lesz az idei. A jegyárak alapján a légi piacon egyelőre nem teremt komoly keresletet a folyamatosan bővülő kínálat sem.
Június közepe óta a legtöbb európai országban a koronavírus-járvány miatti korlátozások zömét feloldották vagy enyhítették, így megnyílt a lehetőség a nyári utazások előtt. Ezzel némi esély nyílt arra, hogy egész iparágak meneküljenek meg az összeomlástól, bár a turizmus-vendéglátás és az utasszállítás így is jelentős veszteségeket kénytelen elkönyvelni. Ebben a helyzetben nem igazán tehetnek mást az ágazat szereplői, mint reménykednek abban, hogy a járvány második hulláma csak nyári szezon után köszönt be. Addig pedig igyekeznek akkora forgalmat bonyolítani, amekkorát csak lehet.
Elsőként a diszkont légitársaságok léptek: a Wizz Air már májusban újraindította több menetrend szerinti járatát. A társaság példáját rövidesen követte a Ryanair, és a hagyományos modellben működő cégek is egyre több gépet helyeznek ismét hadrendbe, a nyári charterjáratok üzemeltetésével ugyanis enyhíthetnek a március és június közötti leállás okozta óriási bevételkiesésen. A légi ipar tehát a kínálat megteremtésével igyekszik keresletet generálni, mindez pedig valamennyire felrázza a szálláshelyek és utazásszervezők piacát is. A helyzet ugyanakkor igen bizonytalan: naponta érkeznek hírek arról, egy-egy országban ismét növekszik a fertőzések száma, ez pedig előrevetíti annak lehetőségét, hogy ahol komolyabbra fordul a helyzet, ismét utazási korlátozásokat vezetnek be.
Ha saját szervezésben tervezünk külföldre utazni, a helyzet viszonylag egyszerű: a lefoglalt vonat-, busz- vagy repülőjegy árát bukhatjuk, ha utazási korlátozásokat vezetnének be. Szerencsésebb esetben, ha a szolgáltató – a korlátozások miatt vagy bármi másért – törli a járatunkat, visszatérítés jár vagy készpénz, vagy ha elfogadjuk, egy évig felhasználható voucher formájában.
Ám ha ezzel nem számolunk, a kockázat akkor is legfeljebb néhány tízezer forintos. A légitársaságok ugyanis az ilyenkor megszokott ár töredékéért, tíz-húsz ezer forintért kínálják jegyeiket a népszerű üdülőhelyekre. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a kereslet igen mérsékelt.
Ami a szálláshelyeket illeti, a Booking. com vagy más szálláshelykereső oldalak tanúsága szerint gyakorlatilag bármely népszerű üdülőhelyen igen nagy kínálat mutatkozik júliusra és augusztusra egyaránt, az árak pedig nyomottak. A horvát Adrián például egy hétre már százezer forint körül találni apartmant, de ugyanez a helyzet a fapados légitársaságok által repült görögországi szigeteken is. Ráadásul az összes szolgáltató úgy hirdeti szálláshelyeit, hogy a lemondás ingyenes. Összehasonlításképp: a Booking.com adatai szerint a Balaton környéki szálláshelyek kihasználtsága az idei nyáron már most 80-90 százalékos. Igaz, az árak is nyomottabbak, egy hétre bőven százezer forint alatt is találni apartmant, ingyenes lemondással. Ha elmarad a belföldi utazás, nem bukjuk az útiköltséget sem.
A nemzetközi utazási piacon tapasztalható bizonytalanság elsősorban az utazásszervezők számára jelent igen nagy üzleti kockázatot. Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák
Szövetségének (MUISZ) elnöke lapunk megkeresésére kifejtette, július elején elindultak az első charterjáratok öt görögországi célállomásra. A gépek tele voltak; az első hírek szerint az utasok türelmesek, és betartják a biztonsági előírásokat. A helyi hatóságok szúrópróbaszerűen tesztelik a turistákat, és arra kérik őket, hogy a szálláshelyeket az érkezést követő 24 órában ne hagyják el. A foglalások augusztusra is jól alakulnak. Ha minden jól megy, a kínálatban rövidesen ismét szerepelni fognak olyan úti célok, mint a Kanári-szigetek, Bulgária és Törökország.
A MUISZ elnöke kitért arra is, hogy az utazásszervezők hatalmas kockázatot vállalnak, hiszen ha egy befizetett út azért hiúsul meg, mert még az indulás előtt utazási tilalmat vezet be a célország, akkor a jogszabályok szerint 14 napon belül vissza kell fizetniük az utasoknak a befizetett részvételi díjakat. Ez ugyan jó hír az utasoknak, de igen nagy kihívást jelent az utazás szervezőjének, ugyanis a befizetett pénz jelentős részét fel is használják a szolgáltatások, így például repülőjegyek, szállások kifizetésére. Molnár Judit szavai szerint az utazási irodák szerződött partnerei az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján gyakran nem fizetik vissza az irodák által átutalt összegeket, helyettük egy évig felhasználható vouchereket ajánlanak fel. Azonban az utazási irodák kötelesek visszafizetni a pénzt az utasnak, így a voucherrel nem sokat tudnak kezdeni.
Magyarországon is életbe lépett egy rendelet, amely lehetővé teszi az utazási irodák számára a pénz visszatérítése helyett voucher kiadását, azonban annak elfogadása nem kötelező az utas számára, így ilyen esetben az utazásszervezőnek saját zsebből kell helytállnia.
A MUISZ elnöke kifejtette: a vállalkozások túléléséhez és a munkahelyek megtartásához a járulékfizetési kedvezmény meghosszabbítására lenne szükség, valamint arra, hogy a szektoruk számára is elérhetők legyenek az alacsony kamatozású, államilag támogatott hitelek, amelyek a járvány miatti fizetési nehézségek áthidalására használhatók fel.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/28. számában jelent meg július 10-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 28. számban? Itt megnézheti!
