Csúnyát mondott Borkai alpolgármesterére, elítélte a bíróság

Csúnyát mondott Borkai alpolgármesterére, elítélte a bíróság

Radnóti Ákos, Győr alpolgármestere.

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nagyon zokon vette Radnóti Ákos Győr fideszes alpolgármestere, hogy egy helybeli férfi „f*sznak” nevezte őt egy hozzászólásban. Ezért beperelte, és első fokon nyert is. Három év próbára bocsátották a kommentelő B. Zoltánt. Rákosfalvy Zoltán, a Borkai hajóútján intim helyzetben szereplő ügyvéd volt az alpolgármester jogi képviselője.

Az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte a hozzászólása miatt bajba került férfit. Egy ismerőse megosztására írta azt, hogy „hagyd, ne foglalkozz vele, ez egy fasz”. Ezen sértődött meg Radnóti Ákos. A jogi képviselője, Rákosfalvy Zoltán ügyvéd – aki a korábbi polgármester, Borkai Zsolt mellett is feltűnt az adriai kéjvideón – feljelentést tett a komment miatt. B. Zoltánt ezután tanúként hallgatták ki a rendőrségen

– Azt se tudtam, sírjak vagy nevessek, amikor megtudtam, miről van szó. Mondtam a rendőrnőnek, hogy nem értem, mit keresek itt. Megkérdezte, hogy azt a hozzászólást én írtam oda? Erre azt válaszoltam, hogy igen, én – ott van mellette a fejem, most mit vitatkozzak? De ha tudom, hogy emiatt én vádlott leszek, akkor nem mondok semmit – idézte fel B. a TASZ-nak.

A férfi ezután idézést kapott, hogy jelenjen meg a szombathelyi bíróságon, ahová azért került az ügy, mert a győri járásbíróság elfogultságot jelentett. Magánvádlóként az alpolgármesternek is ott kellett lennie a tárgyaláson. A békéltető tárgyaláson B. Zoltán hajlandó lett volna bocsánatot kérni Radnótitól, de a 40 éves alpolgármester ezt nem fogadta el.

Ezt követően kereste meg B. a TASZ-t. A szombathelyi bíróságon tartott tárgyaláson dr. Hüttl Tivadar védőbeszédében arra hívta fel a figyelmet – az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatával összhangban –, hogy a közügyek megvitatásának határát akkor lépi át valaki, ha véleménynyilvánítása az emberi természet legbelsőbb köreibe hatol, öncélúan támadva a személyiség és az identitás lényegét alkotó vonásokat. Ebben az esetben nem igazolható, hogy ilyesmi történt volna, ügyfelünk valóban trágár, de kritikai élű megjegyzést tett az alpolgármesterre, közhatalom-gyakorlói tevékenységét célozva. A cikk, amihez Zoltán hozzászólt, azt kifogásolta, hogy a fiatal politikus – a szerző álláspontja szerint – a nyugdíjas választókat befolyásolta az önkormányzati választás előtt azzal, hogy az Idősügyi Tanács keretében ingyenes koncertet szerveztek. Mindez közügy, és ezzel kapcsolatban a kritikát – a felfokozott kampányidőszakban különösen – Radnóti Ákosnak tűrnie kell – írta a szervezet.

– Van egy kétéves kislányom és nem szeretném, hogy ilyen világban éljen, hogy ne mondhassa ki a véleményét és ne beszélhessen nyugodtan – magyarázta a férfi, aki ügyvédjével fellebbezett az ítélet ellen.

A Társaság a Szabadságjogokért arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre nagyobb kockázatot kell vállalniuk a közéleti kérdésekben politikusokat kritizáló polgároknak. A szervezet ezért kidolgozott egy szabályozási koncepciót, hogy ne lehessen becsületsértés és rágalmazás miatt büntetőeljárást indítani, a közhatalmat gyakorló személyek pedig polgári pert se indíthassanak a hivatalos tevékenységükkel összefüggésben megfogalmazott kritika miatt. Mint írják, szerintük egy közszereplőnek tűrnie kell az erős kritikát, mert a hatalom ellenőrzése válik nehezebbé azzal, ha a véleményt nyilvánítóknak sérelemdíjaktól, jogi költségektől vagy akár büntetőeljárástól kell tartaniuk.