HIRDETÉS
Kezdőlap Riport Mini Svájcot ...

Mini Svájcot csinálna falujából a 26 éves polgármester

Kérjük, támogassa a Magyar Hangot...

és a szabad sajtó megmaradását. Olvasóink segítségére is szükségünk van, hogy még több riportot és tényfeltáró cikket közölhessünk. Részletek ITT.

HIRDETÉS

Ha rákeresünk Kóspallagra a neten, akkor minden csupa derű és mosoly, volt egy razzia, a TEK 2017-ben engedély nélkül tartott fegyverek miatt szállt ki a faluba, de ezen kívül csakis ömlengő turisztikai beszámolókat dob ki a kereső. Semmilyen konfliktusra utaló jel nincsen a hírek között, ehhez képest október 13-án új polgármestert választottak a helyiek, a 26 éves Plachi Attilát. Aki lehet, hogy az ország legfiatalabb polgármestere, de ez nem biztos, és mindegy is. Csak annyit tudni, hogy országosan a legidősebb jelölt 92, a legfiatalabb 18 éves volt.

HIRDETÉS

– Vidéken az történik sokszor, hogy személyre, nem pártokra szavaznak az emberek. Nagyon fontos, hogy milyen egy polgármester hozzáállása, hogy miként fogja fel ezt a pozíciót: hatalomként vagy szolgálatként – mondja Plachi Attila, miközben ballagunk hegynek fölfelé, a Tűzoltófához.

Majd száz éve Kóspallagot sok kaszálóterület kerítette körbe, a gazdák pedig az összegyűjtött szénát együtt tárolták a Mocsár-dombon. Ha a széna tüzet kap, az nagy kárt vihet végbe, ezért a kazlakat mindig őrizte valaki: a helyi családok felváltva küldtek őröket, s az őrhely a Tűzoltófánál volt, ami már a mai öregek gyerekkorában is rendületlenül magasodott a domb tetején.

Most olyan ajándékot adott a NER, ami nem csak értelmetlen, de még pénze sincs rá az embernek | Magyar Hang

Meredek a domboldal, a humánökológus-közgazdász polgármester viszont, mint a Tűzoltófa, rendületlen. Nem magasodik annyira, de megállás nélkül magyaráz, amit megmagyaráz, hogy egyben labdarúgó is a helyi csapatban: illik jó kondiban lennie.

HIRDETÉS

Kérdezem, mi lehetett a váltás oka. Azt mondja, az előző vezetésnek talán az volt az egyik hibája, hogy nem találta meg a közös hangot az emberekkel. Nagy bázisuk volt amúgy, annyira, hogy Plachi Attila is az előző polgármesterre, Klein Tiborra szavazott 2014-ben. Azt nem kérdezem, most kire.

Plachi Attila az egyik legifjabb polgármester (Fotó: Grimm Balázs/Magyar Hang)

Talán még a nyitottság hiányzott az előző garnitúrából. Fejlesztésekben jók voltak, nagyon sok, főleg infrastrukturális beruházást hoztak a faluba. Megújult az egészségház, a temető, utakat újítottak fel, óvodát, művelődési házat – sorolja elődje érdemeit Plachi Attila. Viszont, amiben nem voltak erősek, és ez nagyon nagy tanulság önkormányzati vidékkutatási szinten is – és ez neki is kijött a diplomamunkájában –, szóval: hiába csinálsz infrastrukturális beruházásokat, ezek nem rendelkeznek azzal a társadalom-szervező erővel, ami éltetne egy települést.

Mert igenis fontos az embereknek, hogy legyenek események, rendezvények, beszélgetések, hogy bevonják őket a munkákba. Ezek ezerszer fontosabbak annál, mint hogy, mondjuk, felújítják a művelődési házat. Mert azt valahogy alapnak, automatikusnak veszik. De az nem automatikus, hogy miként vonod be az embereket – magyarázza Plachi –, hogyan viszonyulsz hozzájuk, milyen eseményeket csinálsz nekik. Nálunk például évek óta nem volt falunap. Most lesz.

Kincs, ami nincs: mire megy az Ormánság rengeteg olajával? | Magyar Hang

Kóspallagra nem igaz, hogy elöregedő település lenne, az átlagéletkor itt csökken. Plachi Attila sikeresen mondta el a választóknak, hogy a polgármesterség nem korfüggő dolog, bár igaz, sokan kritikai éllel jelezték, hogy fiatal, mi több: taknyos, mit akar még, nem élt eleget, a háttérből irányítják. Plachi mindeközben mikrocsoportos fórumokat alakított, házról házra járt, így majdnem mindenkivel tudott személyesen beszélni a faluban. A korhátránytól azért még tartanak titkon a helyiek – véli. Néhányan azok is, akik rá szavaztak. Ennek a polgármester ugyanakkor az előnyét érzi, mert mint mondja, rengetegen fordulnak hozzá segítő szándékkal. Ennyi optimizmus okán, ha Batsányi János élne, ma így kiáltana: Vigyázó szemetek Kóspallagra vessétek!

A faluban a szavazási arány hagyományosan 60 százalék körül szokott mozogni. Most is így alakult, 395-en mentek el az urnákhoz (64 százalék), közülük 237-en voksoltak Plachi Attilára, míg 154-en Klein Tiborra (Fidesz–KDNP), a korábbi polgármesterre. A 395 úgy jön ki, hogy volt négy érvénytelen szavazat is.

Ha ilyen jó volt az előző vezetés, akkor, mi az, amin változtatni kell a faluban? Az egyik a már említett közösségi élet. A polgármesteri tervezet nincsen kőbe vésve, Plachi úgy gondolja, az emberekkel közösen kell döntéseket hozni, holott éppen ennek ellenkezője az ötvenéves gyakorlat. Hogy adott a polgármester, meg a testület, azért választották meg őket, hogy az emberek helyett döntsenek. Hagyományosan persze ezt jelenti a képviseleti demokrácia, de Plachi nem gondolja, hogy mindenre a testületnek kellene választ találnia. – Abban hiszek, hogy vezethető úgy egy falu, hogy a helyiek szakértelmére alapozva és a helyieket minél szélesebb körben bevonva születnek a döntések – árulja el. Nem kell a spanyolviaszt feltalálni, ezeket a módszereket már kitalálták. A helyi lakosok szakértelmére és az egyetemeken megszerezhető tudás szimbiózisára van szükség a falufejlesztéshez.

HIRDETÉS
„Mészáros az új Csekonics” | Magyar Hang

A polgármester alapnak veszi, hogy pályázni kell és hogy az állami normatívákat is le kell hívni, ezt szerinte kár is hangsúlyozni. Viszont hiszi, nagyon fontos, hogy egy önkormányzatnak legyen saját gazdasági lába. Magyarországon körülbelül háromszáz olyan önkormányzat van (a 3155-ből), ami elmondhatja magáról, hogy köszöni szépen, megvan, akkor is, ha minden forrástól elvágják. Rögös, nehéz út lesz – vázolja a jövőt a polgármester –, de azt szeretné, hogy ez náluk is így legyen. Ami az egyik legfontosabb, gazdasági vállalkozást szeretnének létrehozni, az onnan származó bevételeket pedig fejlesztésekre fordítanák, valamint a helyi emberekre költenék el. Azt, hogy mire van igény, Plachi szintén a helyiekkel szeretné összerakni. Több lehetőség is felmerült. Például egy kft., amely az önkormányzat százszázalékos tulajdona, és ami végezhetne településüzemeltetési feladatokat. Szelektív hulladékgyűjtést, zöldhulladék-gyűjtést, illetve komposztálást, a komposzt értékesítését, akár a térségre kiterjesztve.

El lehetne indulni a vendéglátás irányába is, például egy jó kifőzde, vagy rendezvényterem, konferencia-központ, szállások létrehozásával. A legfontosabb a termelés lesz: földeket bérelni (venni kisebb eséllyel lehet), gyümölcsöt termelni, állatokat tartani, sajtot készíteni.

– Oké-oké, vannak tervei, de a konkrétumokról a helyiek döntsenek? Nem üt ez vissza? – kérdezem. Azt válaszolja, nem szeretne mások helyett dönteni, de ha muszáj, megteszi. Tervei szerint olyan lenne a rendszer, mint Svájcban: minden fontos kérdésben a helyiek bevonásával születne döntés.

Ugyanakkor sajnos hiába keres rá az ember az interneten arra, hogy „hogyan legyünk jó polgármesterek”, nem talál érdemi tartalmakat. Többek között azért, mert a karizmatikusságot nem lehet feltölteni a netre – állapítom meg, Plachi meg bólogat.

A tájházhoz sétálunk, itt Balogh Pál Géza PhD-hallgató (PTE néprajzkutatás antropológiai program), leendő ideköltöző veszi át a szót, aki barátaival, köztük az új polgármesterrel egyebek mellett a tájház működtetésén és az épület rekonstrukcióján dolgozik, két éve. Merthogy programok a felújítás alatt is zajlanak a házban. Már eddig is sok olyan ötletük volt, ami túlmutatott ezen a tájházprojekten. A csapatban többek közt van vidékfejlesztő, andragógus, biológus, néprajzos, humánökológus, építész. Hisznek benne, most eljött az idő, amikor kiderülhet, hogy ez a szakmai csoport mennyi mindent hozzá tud tenni a falu ügyeihez. Kiállítás, oktatás, helyi termékek árusítása, közös feldolgozóműhely, javítóműhely, permakultúrás bio- és tankert szerepel a terveik között. Rendezvényeket már több alkalommal tartottak itt, miközben a felújítási munkálatok még javában zajlanak. Viszonylag lassan haladnak, mert mindent társadalmi munkában végeznek. Hisznek benne, hogy már a munka is közösséget épít.

„Ha fáj a fejem, kiengednek levegőzni” | Magyar Hang

A polgármester dinamikus egyensúly mentén képzeli el az együttműködést. Jó, hogy vannak a tájházas szakértők, akik hozzák magukkal az egyetemeken összeszedett tudást, szemléletmódot, ötleteket, de ehhez megint csak kellenek a helyiek is: hogyan látják adott dolgokat?

– A faluban nem kiáltottak azonnal korrupciót? – adja magát a kérdés. Mert ugye van az új polgármester, aki felkéri a haverjait szakértőnek.
– Mi ezt önkéntes alapon csináljuk, ingyen – válaszolja Balogh Pál Géza.

– Itt van ez a sok szakértő, meg a lelkesedés, de mi lesz itt öt év múlva?
– A módszertan és szakértelem arra jó, hogy a helyben lévő erőforrásokat segítse feltárni és aktivizálni. Az például érték, elfeledett ugyan, ha valaki ismeri a helyi termesztési módokat. Ötven évig azt mondták a tsz-ben a régi dolgokra, hogy ezek hülyeségek, mindent le kell szórni nitrogénes műtrágyával, aztán csókolom. De nem, most van egy fiatal réteg, amely kérdez – magyarázza Balogh Pál Géza. Például azt, hogy Mari néni, tessék már elmondani, ebből lekvárt érdemes főzni, vagy pálinkát. Nyilván, ha azt mondja, hogy lekvárt, akkor is pálinkát főznek a fiatalok, de ez akkor is értékes tudás. A kutatómunka során találtak cipészt, péket, fafaragót, bogyógyűjtőt, tehát vannak Kóspallagon is rejtett erőforrások, még ha azt a budapesti látogató nem is hinné.

HIRDETÉS

– Az semmiképpen nem cél, hogy elhozzuk ide Monacót. Vagy Hollókőt. Öt év alatt amúgy csak alapdolgokat fogunk tudni letenni az asztalra – szögezi le Plachi Attila. A valóság persze arcon tud ütni, ezért kell a folyamatos visszacsatolás – teszi hozzá.

Sétálgatok a faluban és kérdezgetek, a fiatalok a fiatalra szavaztak, ebben nincsen semmi meglepő. A templomból hazafelé tartó öregeket is megállítom. Ezeket mondják: „Majd belejön a fiatal is, senki, sem az idősebb, sem a fiatalabb nem születik polgármesternek.” Vagy: „A dolgok az előző polgármesternél is rendben voltak, nekem semmi bajom nem volt vele. Most a fiatalság azt gondolta, hogy jöjjön a fiatal. Kiderül, igazuk volt-e.” Illetve: „Nézze, az mindenütt úgy van, hogy széthull a falu. A népek nem egyeznek, az a baj.” Aztán: „Én meg vagyok az Attilával elégedve, de meg voltam az elődjével is.”

Ami, miután az új polgármester akkor még el sem foglalta a hivatalát, igazán nagy szó.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/45. számában jelent meg november 8-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/45. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

30,771lájkolóTetszik
2,960követőKövetés
19,600feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Az orbáni hatalom képtelen a konszolidációra – Magyar Hang-ajánló

A Magyar Hang 2020/4. száma! Interjú Schiffer Andrással, Kerpel-Fronius Gáborral. A hálapénz hálójában. A jó magaviselet csupán túlélési ösztön a börtönökben? Így szemeteljünk helyesen! Sok érdekes írás és publicisztika! Keresse az újságárusoknál!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek