Strandolni jöttek Norvégiába? – kérdezte a múzeumi üzlet eladója a két hölgytől előttem a sorban. – Nálunk otthon, Lisszabonban 18 fok van, és esik – felelte egyikük széles mosollyal, mire az eladó elgyötört arccal felsóhajtott, bárcsak itt is olyan idő lenne. Június elején jártunk, de Norvégia már hetek óta szenvedett az időjárás miatt. Afrikai hőség – harsogták a bulvármagazinok címlapjai, a strandok zsúfolásig teltek, az utcákat fürdőruhás emberek tömegei lepték el, a boltok polcain pedig már véletlenül sem lehetett találni hűtött ásványvizet.
Miközben Magyarországon a szeszélyes nyár járatja velünk a bolondját, Skandináviára rég nem látott meleg telepedett, és hónapok óta nem mozdul. A szokatlan időjárás pedig mostanra már túljutott a hűvöshöz szokott északi emberek bosszantásánál, az extrém meleg tragikus következményekkel jár.
Néhány hete még kellemes meglepetésként éltük meg, amikor térdig gázolhattunk az óceán vizébe az északi sarkkörön túl. Mára azonban kiderült, sajnos semmi „kellemes” nincs a sarkköri fürdőzésben, Norvégia, Svéd- és Finnország északi részein jócskán 30 Celsius-fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála, és a hetek óta tartó szárazságnak már halálos áldozata is van. – Egy-két napos hőség nem szokatlan jelenség errefelé sem, de az, hogy hetek óta harminc fok fölött van a hőmérséklet, szinte példátlan – fogalmazott Bengt Lindström meteorológus a svéd tévé adásában. A riportból kiderült, ott 1756 óta mérik a havi átlagos hőmérsékleteket, és az elmúlt 260 évben még sosem volt olyan forró a július az északi országban, mint idén.
A meleg és a szárazság hatására egymást követik a pusztító erdőtüzek, Svédországban a becslések szerint már csaknem 25 ezer hektáron ég az erdő, a kár legalább 70 millió dollárra (18,8 milliárd forint) tehető; Norvégiában is több tucat tűz tombol. Egy norvég tűzoltó életét is vesztette oltás közben, a kimerült egységek felváltására a kormány már a hadsereget is kivezényelte. Mindeközben Svédországba lengyel, dán, olasz és francia tűzoltóegységek is érkeztek, hogy segítsenek a hatóságoknak.
– Tizenöt–húsz éve forgatok a svéd erdőkben, de ekkora szárazságot még nem igazán láttam – mesélte lapunknak Török Zoltán természetfilmes, a Vidrasors, a Vad Magyarország és a Lemming – A messzi észak aprócska ura című film Svédországban élő alkotója. – Épp most értünk vissza egy északi túráról, és a máskor ragyogóan zöld táj kiábrándító látványt nyújtott, minden elsárgult, mintha már az őszben járnánk. Miközben akkora a hőség, hogy a térképen bejelölt patakok, ahol az ivóvíz közelsége miatt letáboroztunk volna, eltűntek, kiszáradtak.
– A száraz ágak szinte maguktól lángra kapnak, a tűz pedig villámgyorsan letarolja az erdőket – mondta a rendező. – A házak errefelé ráadásul mind fából épültek, így könnyen az erdőtüzek martalékává válnak; a tévében és a rádióban folyamatosan figyelmeztetik a lakosságot, több településről is evakuálni kellett az embereket.
A szárazság és a tűzvész a mezőgazdaságra és az állattartásra is jelentős hatású. – Egyetlen rénszarvast sem láttunk a túránk alatt – idézte fel Török Zoltán. – A gazdák már most tudják, hogy nem lesz elegendő takarmány, így kényszervágásra készülnek. Hirdetésben kérik a svéd lakosságot, vásároljanak húst, és fagyasszák le, ezzel segítve a farmereket.
Berceli Balázs meteorológus, az Időkép munkatársa a Magyar Hangnak elmondta, Európa időjárását jelenleg egy ciklon és egy anticiklon alakítja. – A ciklon, amely a skandináv térségtől nyugatra helyezkedik el, az óramutató járásával ellentétesen, míg a keleten található anticiklon az óramutató járásával megegyezően forog. Mintha két fogaskereket illesztenénk egymáshoz, amelyek délről szippantják fel a meleg levegőt Skandináviába. Mindeközben a közép-európai térség abba az áramlási rendszerbe esik, ahová a ciklon északról hűvösebb levegőt hajt. Emiatt nem tud kellően felmelegedni az idő, így ha délről érkeznek is melegebb légtömegek, a hideggel való találkozás hatására kicsapódik a nedvesség, záporokat, zivatarokat okozva. – Ha a nagytérségű folyamatokat nézzük, ki tud alakulni ilyen időjárási helyzet, ami tartósabban is fennmaradhat – mutatott rá Berceli Balázs. – A régmúltban is előfordultak ilyen meteorológiai szélsőségek, de természetesen nem ez az általános. Azt azonban még nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy az extrém hőség a klímaváltozás számlájára írható, hiszen nagyon kis időtáv áll rendelkezésünkre ennek felmérésére.
A norvég szakemberek nem derűlátók. Tore Furevik klímakutató, a Bergeni Egyetem professzora a Dagbladet című norvég lapnak elmondta, a hőmérséklet idén jóval drasztikusabban emelkedett, mint a korábbi években, és a hőség már most jóval hosszabb ideje tart, mint az elmúlt nyarak során. Hangsúlyozta, ha a klímaváltozás az eddigi ütemben folytatódik, és nem teszünk semmit a folyamat lassításáért, akkor a jövőben 2–4 Celsius-fokkal is megemelkedhet az átlaghőmérséklet, a következő években így nem lesz ritka a korábban soha nem látott, negyvenfokos hőség sem Skandináviában. A meleg és a szárazság pedig lassan tönkreteszi a térség mezőgazdaságát. – Már most látjuk az extrém időjárás hatásait, a földek kiszáradtak, és alig hoznak termést – fogalmazott Furevik. Az előrejelzések szerint a hőség folytatódik, a sarkköri területeken marad a harmincfokos extrém meleg.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 11. számában jelent meg, 2018. július 27-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 11. számban? Itt megnézheti. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
