HIRDETÉS
Kezdőlap Életmód Az autózás vé...

Az autózás vége – A holland főváros megtelt, valakit muszáj kiszorítani a közterületekről

Kérjük, támogassa a Magyar Hangot...

és a szabad sajtó megmaradását! Olvasóink segítségére is szükségünk van, hogy még több riportot és tényfeltáró cikket közölhessünk. Részletek ITT.

HIRDETÉS

Vasárnap reggel véget ér az autó korszaka! – adta hírül július 22-én az amszterdami napilap, a Parool. A holland fővárosnak ilyenje is van, igaz, évek óta csökkenő példányszámmal: most naponta 40–45 ezer példányban kel el). A nem titkoltan lelkesült – és címében, mint később látni fogjuk, némileg azért túlzó – írásból kiderült, hogy a vadonatúj, észak–déli metróvonal átadása nyomán életbe lépő változások tovább szűkítik Amszterdamban a gépjárművel közlekedők amúgy sem túl tágra szabott mozgásterét.

HIRDETÉS

Amint arról ott jártunkkor saját szemünkkel meggyőződhettünk, a holland királyság fővárosa (a kormányzati székhely Hága), legalábbis ami a legszűkebb belvárost illeti, szinte autómentesnek nevezhető – igaz, négykerekű járművekből eddig sem közlekedett túl sok a centrum útjain. Most azonban teljesen kitiltották a kocsikat a Centraal Station (a főpályaudvar) előtti térről, valamint több olyan belvárosi helyszínről, ahol korábban gyakran alakultak ki dugók. Az autóforgalom elől elzárt területek bejáratainál forgalomirányítók állnak, akik eligazítják a vezetőket a lehetséges útirányokról. Ezzel egy időben megváltozott a villamosok menetrendje, járatok szűntek meg, és ami a fő: elindult az új metró.

Nincs elég hely

A bátran forradalminak nevezhető intézkedések egy régen megfogalmazott, és lépésről lépésre bevezetett stratégia lépései. Előre kalkulálható, hogy a városban 2025-ig évente több mint ötezer lakás épül, a népsűrűség 2030-ra négyzetkilométerenkénti 5100-ról 5700 lakosra növekszik. Ez pedig azt jelenti, hogy a térbeli növekedésében korlátozott településen egyszerűen nincs hely egyszerre a gyalog, kerékpáron, tömegközlekedési eszközökön és autón helyet változtatóknak.

Dönteni kellett, áll a közlekedési stratégia online elérhető bevezetésében – és Amszterdam az autók kárára döntött. Ennek részeként fontolgatják a várost behálózó csatornák teherszállításra való felhasználásának elősegítését, kiszorítva ezzel az áruszállítást még nagyrészt megoldó teherautókat.

HIRDETÉS

Hosszabb távon a városban lakóknak nem lesz lehetőségük arra, hogy személyenként egy parkolóhelyet igényeljenek maguknak a lakóhelyük közelében. Egyre több lesz ezenkívül a 30 kilométer per órás korlátozás, igyekeznek növelni a város peremén lévő P+R-parkolók befogadóképességét, a városban lévő parkolóhelyeket pedig a föld alá és parkolóházakban elhelyezni.

A most végrehajtott változtatások elsősorban a még mindig túl nagynak ítélt átmenő forgalom visszaszorítását célozzák. Felmérésekből kiderült, hogy a régi városközponton áthaladó autók 40–60 százaléka továbbra is úgy terhelte a rendkívül zsúfolt terület útjait, hogy valójában nem volt ott dolga, mert máshová akart eljutni. A radikális változások gyakorlatilag egy csapásra, július 21-éről 22-ére virradóra léptek életbe. A város döntéshozói is tisztában voltak azzal, hogy mindez súlyos fennakadásokkal, illetve a közlekedés bizonyos résztvevőinek részéről komoly felháborodással jár majd. Kezdetben.

„A városok egyre inkább megtelnek, ezért kénytelenek mind hatékonyabban kihasználni a rendelkezésükre álló, szűkös teret – olvasható a már idézett Parool-írásban Christiaan Kwantes közlekedési szakértő véleménye. – Az autó pedig túl sok helyet foglal. Ezt Amszterdam, amely jelenlegi és jövőbeni sikerét elsősorban élhetősége megtartásával, sőt növelésével tarthatja fenn, nem engedheti meg magának.”

Egyre kevesebb saját autó

A sikeres város, hangzik a magyar – különösen pedig a budapesti – fülnek még kissé szokatlan érvelés, a magas életminőség tere, nem pedig olyan hely, amelyet arra használunk, hogy A-ból B-be jussunk benne. Kwantes szerint egyébként az autóval kapcsolatos változó hozzáállás már egy ideje jól megfigyelhető, különösen a fiatal, de jól szituált városlakók körében, akik, bár megtehetnék, egyre kevesebben vásárolnak saját gépkocsit – ha vezetni vágynak, inkább a közösségi autóparkot veszik igénybe.

Az efféle, sokak életét befolyásoló változásoktól általában a politikusok szoktak jobban tartani. Ám Amszterdam közlekedésért felelős tanácsnoka, a szociáldemokrata Sharon Dijksma úgy tűnik, nem fél különösebben a következményektől: „Biztos, hogy lesz, ami félremegy, és nem mindenki örül majd egyformán az intézkedéseinknek – nyilatkozta július végén. – De ezekkel a reformokkal elérhetjük, hogy a belvárosban valamelyest csökkenjen a forgalom. Ez mind a város élhetőségét, mind a levegőminőséget kedvezően befolyásolja. Arról nem szólva, hogy akinek valóban a belvárosban akad dolga, könnyebben elérheti az úti célját, mint eddig.”

Hamarosan – legkésőbb a soron következő, 2022-es helyhatósági választáson – kiderül, a választók mit szólnak a közlekedésszervezés legújabb fejleményeihez.

HIRDETÉS

Kilencszázezer

A város, amelyben több a bicikli, mint a lakó: Amszterdamot gyakran emlegetik így. Aki járt már a holland fővárosban, tapasztalhatta, hogy közterületein valóban a kerékpárosok az urak; becslések szerint a 860 ezer lakosra legalább 900 ezer bicikli jut. Ez annyira lenyűgözött egy több mint tizenöt éve a városban élő amerikait, Pete Jordant, hogy kiváló könyvben írta meg az amszterdami biciklizés történetét, kezdve a XIX. század végétől egészen máig.

A kerékpár-köztársaság című könyvből egyebek között kiderül, hogy a két keréken közlekedés az 1920-as években vált tömegessé. Azóta se szeri, se száma az álmélkodó szemlélők feljegyzéseinek – a szerző többek között csokorba szedte az amszterdami kerékpárosokra az idők folyamán alkalmazott állathasonlatokat is. Ebből kiderül, hogy nevezték már őket békának, bolhának, elefántnak, míg maga Jordan a mindent túlélő és öntörvényű csótánnyal való összehasonlítást tartja leginkább helyénvalónak.

Ma Amszterdam közlekedésszervezőinek a szabályszegésből sportot csináló, a város útjait túlterhelő, a gyalogosok mozgását sokszor ellehetetlenítő kerékpárosok kezelése hasonlóan komoly fejtörést okoz, mint a motorizált forgalomé.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 15. számában jelent meg, 2018. augusztus 24-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 15. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

31,541lájkolóTetszik
3,048követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A NER közepén állva – Magyar Hang-ajánló

Interjú Udvaros Dorottyával, kádári módszerekkel megosztott magyar közösségek és az Edda, ózdi és sályi riport. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Nem én voltam…

Tudtommal nem folyik az ereimben kipcsak vér, de ha igen, akkor lehet még besenyő, jász, tót, rác, oláh, sokác, bunyevác, török, cigány, zsidó, orosz, német is. Ettől magyar a magyar.